Palesztinpárti tüntetők a Texasi Egyetemen.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek: a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az elmúlt években „gyűlöletbeszéd-törvények” sorozata és legutóbb az amerikai Kongresszus „antiszemitizmus elleni törvénye” mutatta meg, hogy a szólásszabadság érvényesítésében kettős mérce jött használatba. Már nem onnan indulunk ki, hogy az eszmék szabadpiacának fenntartása érdekében vagy mindenki szabadon mondhatja, amit akar, függetlenül attól, hogy mások mennyire találják azt károsnak – vagy nincs szólásszabadság. Ugyanazok, akik közösségimédia-fiókokat tiltanak le, illetve az övéikkel ellentétes véleményeket szankcionálnak a közéletben vagy akár a munkahelyeken, olyankor, amikor történetesen egyet értenek problematikus szólamokkal, törvénysértő vagy rendbontó viselkedéssel, ezek védelmében a szólásszabadságra apellálnak. Az állítólagos „agresszorok” közléseit kriminalizálják, az „áldozataikét” szentként kezelik, akkor is, ha azok ténylegesen uszító jellegűek.
Az amerikai alkotmány szólásszabadság védelmét biztosító kiegészítése nem tesz kivételt a „gyűlöletbeszéddel”, bármit is jelentsen ez a ma divatos címke. Azt mondani például, hogy egy transznő „nem nő”, kövérnek nevezni valakit, sőt a „Hitler azért jó dolgokat is csinált” érvet bedobni nem illegális – el lehet az ilyen véleményektől határolódni, de az alaptörvényből kiindulva egyetlen hatóság sem büntetheti ezeket, akár a privát szférában, akár nyilvánosan (mondjuk az interneten) hangzottak el.
2024.05.10. (XXVIII/19)
