Annie Ernaux szélsőbalos elköteleződéséről és Izrael-ellenes aktivizmusáról is híres.(Fotó: AP / Michel Euler)
Úgy tűnt, a 23 éves Annie Ernaux előtt hirtelen bezárul a fényes irodalmi karrier és a társadalmi felemelkedés ajtaja. Az 1960-as évek elejének Franciaországában – bő tíz évvel az abortusz legalizálása előtt – a házasságon kívüli szex és terhesség még valóban tabunak számított, és a nő megbélyegzésével járt. „Ott volt az a hatalmas veszteség, hogy nem tanulhatok. Éreztem a társadalmi kudarc lehetőségét” – emlékezett vissza az írónő egy 2021-es interjúban.
Ernaux esetében az illegális abortusz nem pusztán nyitva hagyta azt a bizonyos ajtót – ez a téma lett a „tinta”, amely folyamatosan megtöltötte a tollát. Az írói kezet pedig, a második világháború utáni littérature engagée hagyományaihoz – az egzisztencialisták örökségéhez – híven, a művész társadalmi felelősségvállalásának szerepe mozgatta. „Bűntudatot éreztem, nem azért, mert abortuszom volt, hanem azért, mert nem írtam róla.”
Nem csoda, hogy tevékenységét a legrangosabb nemzetközi kulturális díjjal honorálták. Neve évek óta szerepel a Nobel-várományosok listáján, és az, hogy az idén megkapta az elismerést, válasznak is tekinthető az amerikai Legfelsőbb Bíróság világméretekben hisztériát kiváltó döntésére, melyben a testület felülvizsgálta korábbi, a Roe kontra Wade ügyben hozott ítéletét. Ernaux egyik leghíresebb könyvéből, az Eseményből (L’Événement) filmet forgattak, amelynek bemutatója az Egyesült Államokban egybeesett a Legfelsőbb Bíróság készülő véleményének kiszivárogtatásával. Sok kritikus úgy méltatta a Velencében Arany Oroszlánnal jutalmazott filmet, mint „megrázó ablakot arra a valóságra, amellyel a kétségbeesett nők újra szembesülhetnek egy Roe utáni világban.”
2022.10.14. (XXVI/41)
