T. S. Eliot Londonban, 1956-ban.(Fotó: AP )
Az egyik, amivel jelen írás foglalkozik, az Átokföldje (The Waste Land) T.S. Eliot Amerikában született, de angollá vált költő tollából. A több mint 400 soros vers (199 soros szerzői magyarázattal) tördelve, egymástól jól elkülönülő gondolati folyamban jeleníti meg mondanivalóját. A részek között laza kapcsolatot teremt, hogy végig érezzük, ahogy a ködös Albion halálszagú lehelete szétterül a költemény horizontján.
Honnan ez a pusztító, depresszív nihilizmus az amerikai irodalomban? Walt Whitman és Ezra Pound versei, Faulkner Vad pálmái, Steinbeck és Hemingway írói világa? Talán a Halloween-kultuszok elődei és az ősi kelták vitorláztak át a pionírokkal együtt az óceán túlpartjáról?
T.S. Eliot ezzel a költeményével felrúgja a versformák addig megszokott világát, tartalmában pedig egy pszichedelikus rémálommal lepi meg az olvasót. A szilaj férfiak egy lelkükbe fészkelt megrögzött gondolattal harcolnak Isten ellen: az ember saját sorsa kovácsa. Egyedül ragadja meg léte köteleit és a sors vágtató lovain a zablát is markában tartja. Megdöbbentő az, ahogy a költő birokra kel Istennel, pusztítás átokszavait suttogva a teremtett világra.
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »