hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Százéves a modernista irodalom két alapvető alkotása
Nihilizmus a háború romjain
Százéves a modernista irodalom két alapvető alkotása

T. S. Eliot Londonban, 1956-ban.(Fotó: AP )

Dömötör László / Háttér
Hetilap logó 2022.11.25. (XXVI/47)
2022. 11. 24.
1922-ben jelent meg az angolszász civilizációban az a két nagy hatású mű, melyeknek lázadó, nihilista atmoszférája máig rányomja bélyegét a kultúrára, melyben élünk. Sőt. Igazán most láthatjuk szárba szökkenését az akkor elvetett magvaknak.

Az egyik, amivel jelen írás foglalkozik, az Átokföldje (The Waste Land) T.S. Eliot Amerikában született, de angollá vált költő tollából. A több mint 400 soros vers (199 soros szerzői magyarázattal) tördelve, egymástól jól elkülönülő gondolati folyamban jeleníti meg mondanivalóját. A részek között laza kapcsolatot teremt, hogy végig érezzük, ahogy a ködös Albion halálszagú lehelete szétterül a költemény horizontján.

Honnan ez a pusztító, depresszív nihilizmus az amerikai irodalomban? Walt Whitman és Ezra Pound versei, Faulkner Vad pálmái, Steinbeck és Hemingway írói világa? Talán a Halloween-kultuszok elődei és az ősi kelták vitorláztak át a pionírokkal együtt az óceán túlpartjáról?

T.S. Eliot ezzel a költeményével felrúgja a versformák addig megszokott világát, tartalmában pedig egy pszichedelikus rémálommal lepi meg az olvasót. A szilaj férfiak egy lelkükbe fészkelt megrögzött gondolattal harcolnak Isten ellen: az ember saját sorsa kovácsa. Egyedül ragadja meg léte köteleit és a sors vágtató lovain a zablát is markában tartja. Megdöbbentő az, ahogy a költő birokra kel Istennel, pusztítás átokszavait suttogva a teremtett világra.

Kapcsolódó anyagok

200 éve született Dosztojevszkij
Dosztojevszkij egyedülálló képességgel ábrázolja a személyiséget és a társadalmat szétbomlasztó gonosz valódi természetét. Az író ugyanakkor egyedül­álló azon átformáló szellemi élmények érzékeltetésében is, melyeken keresztül megtalálható a kiút.
Dömötör László / Háttér
Abortusz melletti kiállás az idei irodalmi Nobel-díj
Tekintettel az életpárti mozgalom idei sikereire, a „reproduktív jogok” melletti elvi állásfoglalásnak tűnik, hogy Annie Ernaux-ra esett a Svéd Akadémia választása. Ezzel ráadásul hallgatólagosan az írónő Izrael-ellenes aktivizmusát is jóváhagyták.
Apáti Ildikó / Háttér
Robert Merle, a történelemmesélő
Merle a XX. század egyik legismertebb francia írója, aki könyveiben előszeretettel foglalt állást a politika terén, mélyedt el etikai-morális kérdésekben, vagy épp fantáziált egy másik jövőről. Műveit valamennyi olvasója zseniálisnak tartja, melyekben élete foszlányait fedezhetjük fel.
Molnárné Havlik Fruzsina / Kávészünet
Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!