A csaknem 22 millió lakosú Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület – vagy az itt élő, főleg muzulmán vallású türk népcsoportok számára: Kelet-Turkesztán – a múlt században két nagy szomszédja ütközőzónájává vált.
A kommunista Szovjetunió Kína délkeleti fenyegetésétől tartva felkarolta az itteni függetlenségi mozgalmakat, de Mao győzelme után magukra hagyta az ujgur és kazah felkelőket.
Mao ugyan hivatalosan autonómiát ígért Kelet-Turkesztánnak, amit azonban azóta is figyelmen kívül hagynak. Az északon letelepedett kazahok hajlottak a Szovjetunióba betagozódott Kazahsztánt hazájuknak tekinteni. Az 1990-es években fokozódó elnyomás hatására a déli területeket benépesítő ujgurok (a régió többségi lakosai) az ősi Ujgur Kaganátus feltámasztásában láttak megoldást; megszaporodtak az öngyilkos merényletek és a zavargások.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »