Hongkong elvileg ragyogó példája kellett volna hogy legyen az „egy állam, két rendszer” megegyezésnek, amely azt jelentette, hogy a városállamban garantálják a demokrácia és a kapitalizmus működését. Így mintát adhatott volna a Tajvannal való újraegyesüléshez is. Azonban ez a terv már az átadás pillanatában csődöt mondott.
Mielőtt azonban belekezdenénk a közelmúlt, a jelen és a jövő elemzésébe, meg kell értenünk, hogy egyáltalán miként jött létre ez a kapitalista, demokratikus sziget Kína partvonalának közepén.
Hongkong hosszú ideje lakott terület, köszönhetően természetes kikötő jellegének. A Csin-dinasztia óta, már két évezrede a Kínai Császárság területéhez tartozott valamilyen formában, amikor megjelentek az első európai felfedezők és őket követve a kereskedők. Az 1800-as években az európaiak kizárólag a kantoni kikötőben köthettek ki, és csak engedéllyel rendelkező kínai kereskedőkkel üzletelhettek. A limitált kereskedelmi lehetőségek miatt hamarosan kialakult egy virágzó csempészhálózat, amin keresztül a britek elárasztották Kínát ópiummal. A drog tűzként terjedt, és a parasztoktól egészen a császári tábornokokig és tanácsadókig mindenkit elért.