Peking átfogó nemzetbiztonsági törvényt fogadott el, és a kritikusok szerint ez jelentheti a kegyelemdöfést a szabadságáért küzdő metropolisz számára, mely megnyitja az utat Kínának Hongkong feletti teljes hatalomgyakorlás irányába.

Kevesebb mint 40 nappal azután, hogy a kínai törvényhozók először javasolták az intézkedés bevezetését, az Országos Népi Gyűlés (a kínai parlament) állandó bizottsága a mai napon (kedden), megkerülve a hongkongi törvényhozást, jóváhagyta azt több tisztviselő és a sajtó képviselői szerint.

Tam Yiu-Chung, a Pekingpárti DAB korábbi elnöke, az állandó bizottság egyetlen hongkongi tagja megerősítette, hogy a törvényt elfogadták, de teljes szövegét még nem tették közzé.

A terrorizmust, felforgatást, Kínától való különválást és külföldi erőkkel való összejátszást kriminalizáló jogszabályok valójában Hongkong autonómiáját és az „egy ország, két rendszer” megegyezést rúgják fel, mely feltétele volt a brit mandátum 1997-es átadásának.

A törvény, mellyel a szakértők szerint valójában a Kínának nem tetsző véleményeket fojtanák el, július 1-én lép hatályba.

Az államilag működtetett Global Times szerint a törvényben foglalt legsúlyosabb büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés lenne, míg a hongkongi RTHK közszolgálati műsorszolgáltató értesülései szerint a „súlyosabb” eseteket Kínában kezelnék a bíróságok – teljes mértékben fittyet hányva az autonómia és a joghatóság szabályaira.

A kínai állami média összefoglalója szerint Kína Nemzetbiztonsági Ügynökséget hoz létre Hongkongban, mely a törvény betartásáért lesz felelős. Bírósága „adott körülmények” között lesz illetékes – azaz akár bármikor. Eltérések esetén az új szabályok felülírják a hongkongi törvényeket. A törvény ígéretet tesz a polgári jogok védelmére, de ugyanez érvényben van Kínában is, így sokan vélik úgy, nem kecsegtet sok jóval a jövőre nézve.

A britek kivonulása óta eltelt évtizedekben a szabad sajtó, független bíróságok és törvényhozás, valamint a viszonylag gyakori tiltakozások és tüntetések végvárakként szolgáltak Hongkong szabadságának védelmében, melyek 2003-ban Kína hasonló próbálkozásainak még gátat vetettek. Most azonban mindezek együttesen veszélybe kerültek.

Tsai Ing-Wen, tajvani elnök (ahol külön intézményt hoznak létre a Hongkongból menekülők megsegítésére) elmondta, Peking legutóbbi lépése nyilvánvalóvá tette, az „egy állam, két rendszer” többé nem működik. A médiában bátorította a lakosokat, ne adják fel a reményt és küzdjenek szabadságukért továbbra is.

Az Egyesült Államok bejelentette, korlátozni fogja azon kínai tisztviselők vízumát, akik „felelősek Hongkong autonómiájának aláásásáért”.

Prominens aktivisták többen számolnak azzal, a törvény hatályba lépését követő napon letartóztatják őket. Az elmúlt egy évben a rendőrség 9000 tüntetőt tartóztatott le, köztük sok demokráciapárti törvényhozót és aktivistát, akik felhívták a figyelmet Hongkong veszélyeztetett helyzetére.

Szerda, a hatálybalépés napja egybeesik az 1997-es egyezmény évfordulójával, mikor minden évben felvonulást tartanak Hongkongban. A rendőrség ezt idén a koronavírusra hivatkozva betiltotta, de a vezető aktivisták kijelentették, mindenképp demonstrálni fognak.
 

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti: