Mióta a járvány miatt kiürültek a stadionok, mindenki azt latolgatja, hogy milyen hatással lesz majd a profi labdarúgásra a Covid. Egy év elmúltával mit lehet erre mondani?
– A válaszhoz érdemes a piaci működés tekintetében megkülönböztetni egymástól a futballvállalatokat. A hazai elemzők sokszor magától értetődőnek veszik, hogy a hivatásos labdarúgás piaci alapon működik – de ez már csak részben igaz. Egyre nagyobb számban jelennek meg ugyanis az olyan gazdasági modellek, amelyek nem feltétlenül, vagy nem teljesen piaci alapúak. És itt ne csak a Sahtar Donyeckre vagy a Ferencvárosra gondoljunk, hanem mondjuk a Paris Saint-Germainre vagy a Manchester Cityre, amelyeknél az UEFA is talált szabálytalanságokat a pénzügyi fairplay kapcsán.
Mindkét topcsapat esetében egyértelmű, hogy azok a pénzek, amelyek nem kifejezetten piaci tranzakciók mentén termelődtek, hatalmas versenyelőnyt jelentenek.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2021.03.19. (XXV/11)
