Ami a focinál is fontosabb(Fotó: AP / Jon Super)
Anglia egyik legpatinásabb klubjaként harminc évet kellett várni a Liverpoolnak, hogy ismét bajnok legyen a legerősebbnek tartott ligában. A tavalyi BL-győztes csapat hét meccsel a Premier Leauge befejezése előtt biztosította be az első helyét az angol bajnokságban, méghozzá lehengerlő mérleggel: mindössze egyszer kapott ki, míg 28 meccset megnyert és kettőt döntetlenre hozott. Sokan sokféleképpen látják a csapat sikerének titkát, abban ugyanakkor mindenki egyet ért, hogy Jürgen Klopp kisugárzása és munkamorálja nélkül aligha lenne ott Európa topklubjai között a Liverpool. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy a német tréner és több játékosa életében is milyen fontos szerepet tölt be a hit.
A hagyomány szerint – hasonlóan a nagy rivális Evertonhoz – a Liverpool FC metodista gyökerű, és sokáig protestáns klubként is tekintettek az együttesre – egészen addig, amíg 1979-ben leigazolták az ír katolikus Ronnie Whelant. A mai szekularizált világban természetesen már nincs túlhangsúlyozva a protestáns tradíció, sőt volt olyan időszak, amikor a klubvezetés kimondottan ellenezte, hogy a játékosok bármilyen formában is kommunikálják vallási meggyőződésüket. Ez a felfogás mostanra megváltozott; a klub edzőközpontjában például kifejezetten hitéleti tevékenység gyakorlására létesítettek egy termet, amit vallástól függetlenül használhatnak a játékosok, az Anfielden pedig a szurkolók számára különítettek el egy imatermet, amit már öt órával a kezdőrúgást megelőzően megnyitnak a hívőknek. A szemléletváltásban állítólag nagy szerepe volt Jürgen Klopp érkezésének.
A Liverpool több szupersztárja nem csak az imaszobákban gyakorolja hitét: míg Mohamed Salah vagy Sadio Mane rendszeresen demonstrálja muszlim vallását, számos játékos – és Jürgen Klopp – életében is a kereszténység játszik kulcsszerepet.
2020.07.03. (XXIV/27)
