Roska Botond professzor(Fotó: Friedrun Reinhold)
Egy 58 éves francia férfi az első ember, akinek úgynevezett optogenetikai módszerrel sikerült részlegesen visszaállítani a látását. A férfi már hosszú évek óta teljesen vak volt, csupán azt volt képes érzékelni, hogy melyik irányból jön a fény, tárgyakat azonban már nem tudott észlelni. Több mint fél évvel azt követően, hogy a Roska Botond által vezetett kutatócsoport megkezdte a páciens kezelését, és az egyik szemébe beadtak egy injekciót, a férfi az utcán sétálva hirtelen arra lett figyelmes, hogy képes észlelni a gyalogátkelő fekete-fehér sávjait. Ezután számos tesztet elvégeztettek vele, amelyek során különböző tárgyakat kellett észlelnie és megtapintania egy fehér asztalon. Bár csak az egyik szemével, szürkeárnyalatokban és mindössze 10 fokos látószögben volt képes a vizuális észlelésre, a feladatokat végre tudta hajtani – mindehhez egy speciális, videokamerával felszerelt szemüvegre is szükség volt.
Az eredmény – amelyről a Nature Medicine című szaklapban számolt be a José-Alain Sahel és Roska Botond vezette nemzetközi kutatócsoport – áttörést jelent a vakság elleni küzdelemben. A kutatásokat elképesztő nemzetközi figyelem övezi, nem csak a sajtó részéről: a magyar professzor elmondta, hogy levelek tömegeit kapják olyan emberektől, akik a segítségüket kérik látáskárosult családtagjaik érdekében. Mindez teljesen érthető, hiszen ahogy a sajtótájékoztatón bemutatott felmérésből is kiderült, az emberek a vakságot tartják a legrosszabb „állapotnak”, amely kicsivel ugyan, de megelőzi az Alzheimer-kórt és a rákot is. A vizsgálatok azonban egyelőre még csak klinikai szakaszban járnak.
Az 1969-ben született Roska Botond a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, illetve a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője. 2018-ban az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért megkapta a Bressler-díjat; a látás folyamatának megértéséért pedig az agykutatókat elismerő Alden Spencer-díjat. Eredményeiért 2019-ben átvehette a Louis-Jeantet-díjat is, amelyet a Nobel-díj előszobájának tartanak. Szintén 2019-ben ítélték neki oda a Magyar Szent István-rend kitüntetést, ami a legnagyobb állami elismerés. Idén szeptemberben vehette át a Körber-díjat, amelyet évente egyetlen európai tudósnak ítélnek oda a legjelentősebb jövőbe mutató kutatás elismeréseként.
2021.06.04. (XXV/22)
