Aktuálishetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ezt lehet várni az “átláthatósági” törvénytől
Megtisztulás vagy a demokrácia vége?
Ezt lehet várni az “átláthatósági” törvénytől

Fotó: AP / Erdős Dénes

2025. 05. 22.
Bár még el sem fogadták, már nemcsak itthon, hanem Brüsszelben is felkorbácsolta az indulatokat a parlament elé kedden benyújtott átláthatósági törvény. A kormány a közélet tisztításának szándékával indokolta a jogszabály életre hívását, amit az ellenzék és az ellenzéki sajtó a szólásszabadság megfojtásának értékelt.

Május 15-én, nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta az országgyűlésnek „A köz­élet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot, amely miatt azóta is harsog a magyar közélet. Ellenzéki politikusok, színészek, influenszerek, közéleti szereplők sora tiltakozott a jogszabálytervezet ellen, mondván, az felszámolja a szólásszabadságot Magyarországon, majd vasárnap egy Kossuth teret megtöltő tüntetésen is tiltakoztak a jogszabálytervezet ellen.

Közben 22 országból 85 főszerkesztő és kiadóvezető fogalmazott meg tiltakozó nyilatkozatot a törvény ellen. Hétfőn aztán a parlament is „ráfordult az ügyre”: előbb az Igazságügyi Bizottságban, majd a plenáris ülésen vitáztak a törvényjavaslatról, amelyet még a tavaszi ülésszakban el is fogadhat a kormánytöbbség. A dolog azonban nem állt meg az államhatárnál: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Magyarország monitorozásáért felelős szocialista és liberális társelőadói a törvény tárgyalásának felfüggesztését követelték. Szerda délután pedig az Európai Parlament is vitázott rendkívüli napirendként a magyar átláthatósági törvényjavaslatról. Az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók és a gázai menekültkérdés mellé a magyar törvénytervezet vitáját is fontosnak tartotta bevenni a brüsszeli néppárti, szocialista és liberális többség. A javaslatot az összes olyan frakció támogatta, amely egy hónappal ezelőtt Budapesten járt a LIBE-bizottság tényfeltáró útján – nyilatkozta az üléssel kapcsolatban a DK-s Molnár Csaba.

 Megszűnik a demokrácia?

A jogszabály szerint, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata alapján egy külföldről támogatott szervezet „külföldi érdekeket kiszolgálva veszélyezteti Magyarország szuverenitását”, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. A listázott szervezetek egyebek mellett nem fogadhatnának el egyszázalékos szja-felajánlásokat, csak a NAV engedélyével kaphatnának külföldi támogatásokat, a vezetőik pedig kiemelt közszereplőnek minősülnének. A törvény a benyújtója szerint – akihez időközben több tucatnyi kormánypárti politikus, köztük Orbán Viktor, Rogán Antal és Semjén Zsolt is csatlakozott – olyan szervezetekre vonatkozik majd, amelyek a közélet befolyására irányuló tevékenységet végeznek, ezt külföldi támogatásból finanszírozzák és ez a tevékenység veszélyezteti Magyarország szuverenitását.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!