Másodsorban azért, mert a bő háromnapos látogatás egyáltalán nem szokványos a nemzetközi diplomáciában – pláne nem egy háborús helyzetben lévő ország elsőszámú vezetőjétől. Az, hogy Netanjahu ezt mégis megteszi azt jelenti, hogy megbízik nemzetközi szövetségesében, egyúttal abban, hogy Magyarországon nem ellenséges, hanem baráti fogadtatásban részesül.
A látogatás azonban nem csak egy szimbolikus gesztus az Izrael ellenes nemzetközi propagandára, hanem a két ország barátságának kifejezése is. Az Orbán-kormány részéről ez nem új keletű.
Megmutatkozott például abban, hogy számos alkalommal – akár egyedüli európai országként –az ENSZ-ben, vagy más nemzetközi fórumokon kiálltak a zsidó állam mellett, vagy akár olyan gesztusokban is, hogy a terrortámadások, a háború miatt nehéz napokat élő izraeli gyerekeket látott vendégül Magyarország.
Hazánk és Izrael sorsa sok tekintetben összekapcsolódott a múltban, örüljünk, ha Izrael támogatásával ez a jelenben és a jövőben is megvalósul. Hiszen a „fejlett nyugaton” oly sokszor emlegetett emberségen és szolidaritáson túl talán a végső számadásnál is ez lesz majd a legfontosabb szempont.