Baranya megye a 2019-es választások óta erős kettősséget mutat: a baloldali összefogás a megyeszékhelyen, Pécsen a közgyűlés 18 egyéni képviselői körzetéből 16-ot megszerzett a legutóbbi önkormányzati választásokon, miközben a megyei közgyűlés szintén 18 egyéni mandátumából a kormánypárt 11 széket foglalhat el 2019 óta. A legdélebben fekvő megyében is érvényesülni látszik tehát az az elv, hogy a nagyvárosok inkább a baloldali jelöltek felé hajlanak, míg ,,vidéken” a konzervatív, jobboldali jelöltek a népszerűbbek. A 2010 és 2018 közötti időszakban ez kevésbé volt jellemző, a fideszes Páva Zsolt 2010 és 2019 között vezette Pécset, a közgyűlésben is jelentős többséggel rendelkezett a Fidesz, és Baranya megye összes országgyűlési egyéni körzetét is fideszes politikusok nyerték, 2010-ben és 2014-ben is. Egy, a Baranya megye 1. számú körzetében 2018-ban történt fordulat azonban megtörte a Fidesz lokális egyeduralmát: Mellár Tamás egyetemi tanár, a KSH korábbi elnöke az egyetlen független képviselőként bejutott a Parlamentbe. Az idei választásokon Baranyában ismét az 1. számú választókerület ígérkezik a legizgalmasabbnak – de erről majd később.
A Baranya ,,vidéki” részeit felölelő 3. és 4. számú választókerületek szinte biztosan narancssárga színezetet fognak idén is kapni. A mohácsi székhelyű 3. számú kerületben immáron hetedik alkalommal méretteti meg magát Hargitai János a Fidesz színeiben. Hargitai négy éve a szavazatok 57 százalékát zsebelte be, és ezt a kerületet jó eséllyel hetedszer is meg tudja nyerni. A 4. számú kerületet az ellenzéki összefogás szintén látványosan elengedte. A szigetvári központú területen a baloldal egy fiatal jobbikos képviselőt, Schwarz-Kiefer Patrikot indítja, aki a veterán Nagy Csaba ellen száll ringbe – az előrejelzések szerint utóbbi várhatóan könnyen nyerhet.
A dolgok az 1. és a 2. sz. választókerülethez érkezve fordulnak izgalmasabbra. A 2. számú választókerület Pécs északi és keleti városrészeinek egy szeletét foglalja magába, melyek bizonyos szempontból ellentétpárt képeznek: a Mecsekoldalon jellemzően a jómódú családok laknak, míg keleten számos felzárkóztatást igénylő városrész található. A kerülethez tartozik még egy régi bányászváros, Komló is, mely úgy tűnik, a kampány szempontjából kulcsfontosságú a közösségi médián igencsak aktív Dr. Hoppál Péter számára. Hoppál 2009 óta folyamatosan országgyűlési képviselő, 2014-től 2018-ig kultúráért felelős államtitkár, 2018 óta miniszteri biztos.
A legutóbbi választásokon a szavazatok 40 százalékával vitte a kerületet. Ebben a kerületben az ellenzék nem tudott közös jelöltet állítani, a szavazatok 22 százalékával lett második helyezett a jobbikos Gyimesi Gábor.
Hoppál kihívója az a Szakács László lesz, akit az MSZP elnöke, Tóth Bertalan személyesen léptetett vissza az előválasztások előtt. Miután Szakács ennek ellenére bejelentette, hogy mégis indul, méghozzá a DK támogatásával, kizárták az MSZP-ből. Szakács legutóbb 2019-ben lett országgyűlési képviselő, Tóbiás József lemondását követően. Az előválasztáson az LMP jelöltjével, Keresztes Lóránttal kellett megmérkőznie, aki az LMP, az MSZP és a Párbeszéd támogatását élvezve indult. Az alapvetően jobboldali beállítottságú jelölt korábban két ízben is bekerült a pécsi közgyűlésbe, 2018-ban kompenzációs listáról jutott be a Parlamentbe. Az előválasztáson végül Szakács László alig 200 szavazattal verte meg Keresztest. Sokak szerint az LMP jelöltje nagyobb eséllyel szállhatna szembe Hoppállal, főleg azért, mert sok lényeges kérdésben konzervatív, jobboldali nézeteket vall, megfűszerezve némi zöld politikával. A 2018-as választási eredmények pedig jól mutatták, hogy az ellenzéki szavazók a 2. számú kerületben a Fidesz alternatívájaként inkább ,,még inkább jobbra” voksoltak, mintsem a baloldalra. Így azonban az immár DK-s képviselővé avanzsált Szakács próbálhatja meg legyőzni a Fidesz egyik legerősebb baranyai politikusát.
Az 1. számú körzetben Mellár Tamás készül megvédeni mandátumát. Ellenfele a pécsi közgyűlés Fidesz-frakciójában oszlopos tagnak számító Kővári János lesz. Kővári az általa alapított Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) színeiben politizál helyi szinten, mely már másfél évtizede szoros szövetségben áll a Fidesszel. Ő azon két kormánypárti képviselő egyike, akik 2019-ben nem kompenzációs listáról jutottak be a helyi közgyűlésbe. Kővári 2010 és 2014 között egyszer már volt országgyűlési képviselő, 2021-ben pedig Baranya megye fenntartható városfejlesztésért felelős biztosának nevezték ki. Amennyiben sikerül legyőznie Mellárt, úgy Kővári a helyi Fidesz egy ideje tartó ,,karakternélküliségének” vethet véget. Hoppál Péteren kívül (akinek a stílusát még így is sokan ellenszenvesnek tartják, igaz ez Kőváriról is elmondható) a pécsi Fidesznek Csizi Péter bukása után nem maradt helyi ,,arca”, a 2019-es önkormányzati választás pedig egyértelműen megmutatta, nem elégséges, ha egy párt egy olimpikont jelöl polgármesternek. (A Fidesz Pécsen Vári Attila vízilabdázót, a Magyar Vízilabda-szövetség elnökét indította polgármesternek, aki több mint 12 százalékos különbséggel kapott ki a baloldali összefogás támogatását élvező, függetlenként induló Péterffy Attilától, aki korábban a pécsi hőerőmű igazgatója volt.)
Mellár Tamás nem kis utat járt be a politikában, kötődött ő már ilyen-olyan módon a Fideszhez, az LMP-hez és a Fodor Gábor-féle Liberális Párthoz is. 2018-as győzelmét követően annak ellenére csatlakozott a Párbeszéd frakciójához, hogy a kampány során világosan kommunikálta, nem fog semelyik párthoz sem ,,dörgölőzni”. Nem ez volt az egyetlen kijelentése Mellárnak, amit rövid időn belül saját maga hazudtolt meg.
A legismertebb ezek közül az a Facebook-bejegyzése, mely szerint ,,Márki-Zay egy politikai kalandor, nagy hiba lenne bármilyen hatalmat adni a kezébe”. A bejegyzés óta nem is olyan sok víz folyt le a Dunán, Mellár a Pécsen tartott februári kampánynyitón és a pár nappal utána, szintén Pécsen megrendezett MÖSZ (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) elnökségi ülésén is felsorakozott Márki-Zay mögött.
Ezek után nem meglepő, hogy jelöltsége kezdetben kétséges volt. Miután az MSZP és a Párbeszéd megegyezett, hogy nem indítanak egymás ellen jelöltet az előválasztáson, Pécsen patthelyzet alakult ki: a Párbeszéd Mellárt, míg az MSZP Bodnár Imrét, Péterffy Attila polgármester ügyvédjét jelölte volna. Bodnár az az ügyvéd, akit Péterffy megbízott a 2010 és 2019 közötti fideszes városvezetés ,,piszkos dolgainak” átvilágításával és feltárásával. A házi szabályok szerint ez esetben a két párt vezetői döntöttek volna a jelöltről, erre azonban nem került sor, Mellár ugyanis visszalépett a jelöltségtől. Ezért is volt meglepetés, amikor egy kis idő elteltével Mellár Karácsony Gergellyel és Péterffy Attilával közösen adott interjút, melyben bejelentették, Mellár mégiscsak indul az előválasztáson. Az események mindössze pár nap alatt vettek dupla fordulatot. Azt nem tudni, milyen háttéralkuk játszhattak szerepet ebben, de tavaly augusztus végére eldőlt, Mellár lesz az előválasztáson az MSZP–Párbeszéd–Jobbik–LMP támogatott jelöltje. Ellene a Momentum egyik alapítója és pécsi elnöke, a pécsi önkormányzat innovációs biztosa, Nemes Balázs állt ki az előválasztáson – a versengést végül egyértelmű főlénnyel Mellár Tamás nyerte.
Idén februárban újabb meglepetésként Bognár Szilvia független és Hencsei Zsolt jobbikosból függetlenné vált pécsi önkormányzati képviselők is bejelentették, indulnak a választáson, előbbi az 1. sz. utóbbi a 2. sz. kerületben. Bognárt 2019-ben Pécs alpolgármesterévé választották, azonban belső feszültségek miatt pártja, a DK visszahívta. Ennek következtében kilépett a pártból, és független képviselőként folytatja munkáját. Hencsei Zsolt februárban bejelentette, kilép a Jobbikból és ezzel együtt a városvezető koalícióból, és függetlenként kívánja folytatni munkáját a közgyűlésben. Az ellenzék mindkét képviselő ,,magánakciója” mögött kormánypárti machinálást feltételez, Bognár Szilvia ezt tagadta, Hencsei pedig egyelőre nem kommentálta a reakciókat. Baranya megye 1. és 2. számú választókerülete a 2019-es önkormányzati választások tükrében a két meglepetésember nélkül is kiélezett harcokat ígért volna, azonban az ő megjelenésükkel a politikai matematika újabb érdekes fordulatokat tartogathat.
2022.03.11. (XXVI/10)
