Tóth Viktor, a kőbányai Szent László Gimnázium angoltanára múlt héten jelentette be felmondását. Mint emlékezetes, az ő akciója indította el februárban a sztrájkjog korlátozása miatt kirobbant polgári engedetlenségi mozgalmat, ami több hónapon át tartott, és – legalábbis a szakszervezetek adatai szerint – 320 hazai intézmény legalább 6300 pedagógusa vett részt az egyéni munkabeszüntetésekben.
Elkeseredésük egyik oka, hogy a kormányzat számtalanszor elismerte ugyan, hogy jogos a szakma bérkövetelése, ám nem növelte meg a következő három évre beígért, mindössze 10 százalékos évenkénti bérpótlék-emelést. Az érdekképviseletek viszont azonnali, legalább 55 százalékos béremelést követelnek, valamint a pedagógusok kötelezően megtartandó óraszámának heti 22-re csökkentését a jelenlegi 24-26-ról, mondván: nem szeretnének több ingyen pluszmunkát végezni.
Tény, hogy az idei emelés után például egy öt éve pályán lévő, egyetemi diplomás tanár bruttó 312 ezer forintot keres havonta. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint a magyarországi pedagógusok a diplomás átlagbérnek nem egészen a felét kapják jelenleg. Több kutatás, így a PDSZ és a Tárki is felmérte már a pedagógusok munkaterhelését, és minden esetben heti 50 óra fölött jött ki a tanárok átlagos munkaideje, aminek legfőbb okát abban látják, hogy rengeteg adminisztrációs és egyéb pluszmunkájuk van, aminek egy része nem is az ő hatáskörük lenne.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »