Novák Katalin a Sándor-palotába érkezik 2020. szeptember 21-én, miniszteri kinevezése napján. (Fotó: Novák Katalin / Facebook )
Magyarország április 3-án dönt arról, hogy milyen összetételű Országgyűlést szeretne a következő négy évre. Mielőtt azonban erre sor kerülne, egy másik fontos államhatalmi szereplőről, a köztársasági elnökről is minden valószínűség szerint döntés születik, csak éppen a Parlament üléstermében. Áder János köztársasági elnök mandátuma május 9-én jár le és a hatályos jogszabályok értelmében az új államfőt Áder megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, de legfeljebb hatvan nappal kell megválasztani.
Mint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban bejelentette: az Országgyűlés február 21-től március 10-ig tartó tavaszi ülésszakának utolsó napján fog szavazni a törvényhozás az államfő személyéről, aki egyebek mellett hivatott a nemzet egységét kifejezni, legalábbis jelképesen. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti választások előtti lehető legkorábbi dátumot jelölték ki a választásra. Figyelembe véve a Fidesz kétharmados többségét, a politikai realitások talaján állva biztosra vehető, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által támogatott Novák Katalin lesz a befutó (az első fordulóban kétharmados többség kell a győzelemhez, ha ez nem teljesülne, akkor elegendő a sima szavazattöbbség is).
Vajon mit tud tenni ebben a helyzetben az ellenzék? Milyen szempontok alapján érdemes jelöltet vagy akár jelölteket állítaniuk?
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »