Mit kíván a magyar diák?

Az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM Diákmozgalom) elődjét, a Független Diákparlamentet 2014-ben alapították, és azóta időről időre oktatással kapcsolatos észrevételeket fogalmaz meg, melyek közül több megvalósult. Saját sikerüknek tekintik a kronológiát tartalmazó történelematlasz érettségin való használatának engedélyezését, az első sikeres nyelvvizsga árának állami visszatérítését, és az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga feltételének 2019-es elhalasztását is. Szerveztek már diáktüntetéseket, diákfórumokat országszerte, és az online oktatás alatt országos szintű felmérés keretében vizsgálták a távoktatás megítélését. A Diákmozgalom az ország több városában jelen van, tagjai olyan diákok, akik változást szeretnének elérni az oktatási rendszerben. Ezek a diákok álltak most elő egy 12 pontból álló oktatásireform-javaslattal.

A 12 követelés

A 12 pont azokra a kérdésekre ad választ, melyet a diákok most a legnagyobb problémának látnak a közoktatásban. Kérdésünkre, hogy mi alapján választották ki épp ezt a 12 pontot, miért ezeket a kérdéseket érzik legégetőbbnek, a Diákmozgalom kommunikációs alelnöke, Fehér Alexandra elmondta, hogy szervezetük elődje, a Független Diákparlament öt évig működött parlamentáris formában. Ez azt jelentette, hogy évente két nagyszabású ülést tartottak a nagyjából 100 választott diákképviselővel. Ezek alatt az ülések alatt felmerült sok téma, és a mostani 12 pontból is több fellelhető az akkori szakmai dokumentumok között is, amelyek – mivel nem lettek megvalósítva – még mindig aktuálisak. „Emellett az utóbbi hónapokban több nagyvárosba is elutaztunk, hogy kikérjük a helyiek véleményét. Voltunk Szegeden, Debrecenben, Győrben és Budapesten is több helyszínen. Arra kértük az utca embereit, hogy mondják el, ők hogyan tennék jobbá az oktatást” – fogalmazott Alexandra. Elmondta, hogy a pedagógusbérek növelése sokak számára az elsődleges probléma volt. Hozzátette, hogy ezek a pontok törvénymódosítással vagy kisebb forrásátcsoportosítással könnyen megvalósíthatók lennének akár egy négyéves parlamenti ciklus alatt.

Mit kérnek tehát az ADOM Diákmozgalom tagjai? A pedagógusbérek növelését, szabad tankönyvválasztást, oktatásügyi minisztériumot, hatékony diákképviseletet, minőségi pedagógusképzést és iskolai autonómiát. Emellett szeretnék, ha növekedne az iskolapszichológusok száma, ha visszaállna a 18 éves korig tartó tankötelezettség a közoktatásban. A modern oktatás és a nyelvoktatás fejlesztése is szerepel a programpontok közt. Schermann Fruzsina, a diákmozgalom szóvivője az ATV Egyenes Beszéd műsorában elmondta, hogy a szülői igazolások számának emelése (legalább évi tíz alkalomra a jelenlegi 3 alkalom sztenderdről) és a 9 órai iskolakezdés kérdése a két legvitatottabb követelésük. Fehér Alexandra kommunikációs alelnök pedig arról tájékoztatott, hogy a pontokat fontossági sorrendben tették közzé, tehát a legégetőbb kérdésnek a pedagógusok béremelését tekintik, ezt követi a szabad tankönyvválasztás és az önálló, felelős oktatási minisztérium létrehozása.