Az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon első díjat nyert a magyar alkotások között Kis Anna Csak családról ne című dokumentumfilmje. A film kapcsán nemrég egy beszélgetést rendezett a Magyar Szociológiai Társaság debreceni és miskolci kollegák részvételével. A beszélgetés vidék és város ellentétére, a kitörési lehetőségek hiányára, a kettészakadt Magyarországra fókuszált.
Kis Anna dokumentumfilmje, mely méltán lett az eszmecsere kiindulási pontja, egy Békés megyei szakképző iskola tanárjairól és 15-21 év közötti diákjairól szól. A rendező külső megfigyelőként, kellő tapintattal követi végig, ahogy először a felnőttek végeznek el egy motivációs tréninget, majd ők tartanak hasonlót a diákjaik számára, hogy segítsenek nekik értelmes célokat találni az életükben. Nehezített pályán mozognak, hiszen a középiskola második esély programjának keretében zömében iskolaelhagyó, hányatott sorsú fiatalokkal foglalkoznak, akik tanáraiknál is kiégettebbek, s a tréningre jelentkező diákok nagy része le is morzsolódik.
A koravén, gyerekkorukról nem szívesen beszélő tizenévesek és szüleik életében halmozottan megtalálható mindenféle hátrány: elhanyagoltság, drog, munkanélküliség, állami gondozás, börtön, prostitúció, sűrű iskolaváltás, szegénység, mindennemű háttér hiánya, korai gyermekvállalás. Szokatlan számukra, hogy egy felnőttet érdekel a sorsuk, a véleményük, sokan nem is tudnak mit kezdeni egy-egy beszélgetős helyzettel. A motivációs tréningeken végig kitart viszont öt fiú és két lány, akiket a záró képsorok szerint talán sikerült motiválttá tenni arra, hogy megpróbáljanak pozitív célokat keresve kitörni abból a nihilből, ami születésük óta körülveszi őket.
2020.07.03. (XXIV/27)
