Több mint egy éve pusztít a koronavírus világjárvány. Naponta halljuk a híreket arról, hogy hány embernél mutatták ki a fertőzést, mennyien gyógyultak és mennyien haltak meg. Ez utóbbi adat tart számot talán a legnagyobb érdeklődésre: az, hogy mennyire vesszük komolyan a járványt, mennyire tartunk tőle, attól függ, hogy mennyire halálos fertőzéssel állunk szemben. A tisztánlátás azonban nem egyszerű ezen a területen.
A Covid-19 halálozási rátáját kezdetben, a Kínából származó adatok alapján körülbelül 3,4 százalékra tették a tudósok, mostanra azonban uralkodóvá vált az a nézet, hogy ennél jóval kevesebb, akár 2 százalék alatti a valós mortalitási ráta, világszinten. Pontos adatokat egyrészt amiatt sem tudunk, mert az országok különféle mértékben tesztelnek, így a fertőzések valós száma sokszor csak közvetett módszerek alapján (például matematikai becslés, szennyvízelemzés, reprezentatív országos tesztelés) határozható meg, valamint különféleképpen számolják azt is, melyik elhunyt az, aki a vírus áldozatának számít.
A hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint már a 25 500-at is meghaladta hazánkban a járvány miatt elhunytak száma. Ez alapján a világ élvonalában vagyunk lakosságarányosan a járvány áldozatait tekintve. Az ellenzéki politikai pártok szerint a magas halálozási adat elsősorban a kormány rossz járványkezelésének eredménye.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »