Az izraeli katonai hírszerzés éves jelentése szerint Teherán 2020 végére elegendő mennyiségű dúsított urániummal rendelkezik majd ahhoz, hogy atombombát állítson össze. A nukleáris fegyver célba juttatásához megfelelő rakéta kifejlesztése 2021 végére várható. 2019-ben Irán fokozatosan átlépett minden olyan korlátozást, amelyet a 2015-ös atomalkuban vállalt magára. Így a jelenlegi ütemben 1300 kilogramm dúsított uránnal rendelkezhet, amelyből elő tudja állítani az egy bomba létrehozásához szükséges 25 kilogramm fegyvertisztaságú uránt. A jelentés szerint Irán ennél gyorsabban is eljuthatna erre a szintre, de jelenleg azt várja, hogy az atompaktum résztvevői – különösen az Egyesült Államok – visszatérjenek a megállapodáshoz. (Mint ismert, Donald Trump szerint egy teljes megállapodásra van szükség, amely nemcsak 10 évre, hanem véglegesen garantálja, hogy Irán soha nem jut atomfegyverhez. Ezt a koncepciót támogatja Boris Johnson brit miniszterelnök is.) Ali Hamenei ajatollah minden bizonnyal tisztában van azzal is, hogy az atomfegyver birtoklását valószínűleg katonai eszközzel akadályozná meg az Egyesült Államok és/vagy Izrael. A közvetlen konfrontáció helyett Izrael az elmúlt években a „másodlagos háború” keretében több száz bevetést hajtott végre a Hezbollah részére küldött iráni fegyverszállítások ellen, továbbá azt is igyekezett megakadályozni, hogy a síita terrorszervezet állásokat építsen ki Szíriában. Ebben eddig kulcsszerepet játszott Kászim Szulejmáni, aki Hasszán Naszrallah szoros szövetségese volt. (A gonosz stratégája. Hetek, 2020. január 10.) Így Izrael számára most lehetőség nyílik arra, hogy megpróbálja gyengíteni a Hezbollah és Irán szövetségét – áll az izraeli hírszerzési jelentésben, amely szerint bár alacsony egy új háború kitörésének a lehetősége 2020-ban, a térségben olyan sok feszültség halmozódott fel, hogy egy váratlan fejlemény vagy katonai hiba kirobbanthat nem szándékos konfliktust is.
„Tényleges veszélyben voltak a magyar katonák Irakban, mert Irán számára rakétákkal elérhető az ország egész területe, így a magyar misszió bázisa is – mondta a Heteknek Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. – Eddig ennek csak elméleti lehetősége volt, de most Kászim Szulejmáni tábornok likvidálása után ezzel is számolni kell. A legutóbbi iráni rakétatámadásnak szerencsére ugyan nem voltak sem amerikai, sem magyar, vagy más nemzetiségű áldozatai, de ez nem azt jelenti, hogy az irániak ne tudnának pontosan célozni. Négy rakétával is eltalálták például azokat a hangárokat, ahonnan a feltételezések szerint a tábornok autóját eltaláló drónok felszálltak” – hangsúlyozta a kutató.
Az iraki jelenlét a keresztényüldözéssel szembeni küzdelem miatt is fontos.
2020.01.17. (XXIV/03)
