„A szülőtartás jogintézményének célja a rászoruló idősek védelme. Az állam által az időseknek biztosított nyugdíj, anyagi és egyéb szociális ellátások változatlanul megmaradnak, sőt bővülnek. Ugyanakkor, az idős szülők eltartása nemcsak állami feladat, hanem a felnőtt korú gyermekek kötelessége is” – állítja a kormánypárt közleményében, az ellenzéki pártok tiltakozására reflektálva. Az ellenérzéseket a polgári törvénykönyv (Ptk.) múlt héten elfogadott módosítója váltotta ki, amely a nagykorú gyereknek az Alaptörvényben rögzített szülőtartási kötelezettségét a Ptk.-ba is be-emelte.
„A rászoruló szülőknek eddig is jogában volt pert indítani felnőtt gyermekük ellen a járási hivatalon keresztül a tartási követelésért. A változás az, hogy nemcsak a rászoruló szülő, hanem magánszemély vagy intézmény is jogosult lesz követelni költségtérítést a felnőtt korú – de rászoruló idős szülőjével nem törődő – gyermektől. A követelés jogosságát a bíróság dönti el. Az ellátás költségeit csak attól a személytől lehet kérni, aki olyan anyagi helyzetben van, hogy szülője megsegítésére képes. Nem köteles szülőjét eltartani az, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekei tartását veszélyeztetné” – áll a Fidesz közleményében. A bíróság egyebek mellett a szülő rászorultságát is vizsgálja.
Az ellenzék szerint viszont a jogszabály egy rejtett akna, amely az állam kivonulását készíti elő az idősellátás, illetve nyugellátás rendszeréből, áthárítva ennek terhét az utódokra. A törvény parlamenti vitáján az igazságügyi miniszter azzal érvelt, hogy ez a bírósági úton behajtható követelés kizárólag az önkéntes alapon nyújtott ellátásokra vonatkozik, nem pedig az állam – törvényben meghatározott – ellátási kötelezettségeire. Tény azonban, hogy a gondozás önkéntes jellege, akárcsak a követelés egyéves elévülési időtartama, már a többpárti egyeztetés vívmányaként került be a jogszabályba.
2016. 06. 24. (XX/25)
