A március 15-ei indulásnak jórészt gyakornokokkal nekifutó állami tévé vágói nem ismerték az új vágóprogramot, az adásrendező 5 órával a kezdés előtt nem tudta, mi kerül majd képernyőre, az élő kapcsolásoknál pedig vagy hang nem volt, vagy rossz helyre kapcsoltak. A hétfő délutáni híradók nem készültek el időben, ezért órákon keresztül parlamenti közvetítést adtak, annak ellenére, hogy korábban bejelentették, ez a műfaj megszűnik a köztévében. Az inzertek sem sikerültek túl jól; a köztársasági elnökből Ádár János lett; az időjárás-jelentésben a hét napjai közül egy alkalommal hármat is elneveztek csütörtöknek, máskor 35 fokos kánikulát is ígértek a hétre.
Mindez végtelenül mulatságos lenne, ha nem 80 milliárd forintnyi közpénzt költenének idén a „megújult” állami televízióra. Az átállás eszközigényére költött 1,2 milliárd forint vélhetően a médiatörténelem legrosszabb befektetései között szerepel majd.
Az „új” M1-et már az indulás napján felülmúlta az ATV: a nem egészen 2 milliárd forintból működő csatorna a 17 órától 22 óráig tartó műsorsávban magasan verte a nemzeti hírtelevíziót.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »