A magán-nyugdíjpénztári (manyup) rendszer létrehozása mögött 1998-ban az a felismerés állt, hogy az úgynevezett felosztó-kirovó elv alapján működő magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. Jelenleg ugyanis az aktuális nyugdíjbevételekből fedezi a nyugdíjakat az állam, ám az egyensúly felborulni látszik: a lyuk éveken belül akár több százmilliárd forint is lehet. A manyup-tagok a nyugdíjkorhatárt elérve az ellátásuk 75 százalékát kapták volna csak költségvetési forrásból, a fennmaradó 25 százalékot saját megtakarításaikból finanszírozták volna, ami jelentősen tehermentesítette volna az állami büdzsét. A rendszer főpróbájára azonban nem kerülhetett sor – mint emlékezetes, a második Orbán-kormány első intézkedései közé tartozott a 2700 milliárdos nyugdíjvagyon visszaterelése a költségvetésbe (pontosabban 2500 milliárd, ugyanis a reálhozamot kifizették a tagoknak). Az ígéretek akkor arról szóltak, hogy a pénzünk nem vész el, majd egyéni virtuális számlán követhetjük nyomon a befizetéseink alakulását.
Az állami szándékkal szemben annak idején több mint 60 ezer tag úgy döntött, hogy marad a manyup-rendszerben, és előtakarékossággal igyekszik megkönnyíteni nyugdíjas éveit. A kormány most őket, illetve az ő 205 milliárd forintjukat államosítaná. Ugyanis egyetlen társaság sem felel meg annak a tervezett kritériumnak, amely szerint az a pénztár nem működhet tovább, ahová hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a tagok kevesebb mint 70 százaléka fizette be a kötelező havi tagdíjat. Igaz, a nemzetgazdasági minisztérium sietett közölni, hogy a rendelkezés nem visszamenőleges hatályú, vagyis a tagoknak még lesz idejük „összekapni magukat”.
„Ezzel a kormány végérvényesen az éjszakai besurranó, fiókokban kotorászó piti kis tolvajok szintjére süllyedt” – fogalmazott a magán-nyugdíjpénztári vagyon védelmében megtartott tüntetés egyik szervezője a héten. Nem meglepő módon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egészen másként látja a kérdést. Szerinte ők csak megvédik a nyugdíjasok pénzét az „álnyugdíjpénztáraktól”. Érvelése szerint ugyanis a magánnyugdíjpénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetnek tagdíjat, vagyis a pénztárak nem tesznek mást, mint felélik a korábban befizetett vagyont, ami veszélyezteti a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »