Csatát nyert az Orbán-kormány az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ET PKGY): sikerült ugyanis elkerülni, hogy a strasbourgi testület – amely az EU-tól független, annál jóval bővebb tagsággal rendelkezik, feladata többek között az emberi jogok és a demokrácia védelme – megfigyelési (monitoring) eljárást indítson Magyarországgal szemben, ehelyett csupán „szoros figyelemmel kísérik” a helyzet alakulását. Az elfogadott dokumentum több ponton támaszkodik az ET alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban tett elmarasztaló megállapításaira. Felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a vallásszabadsággal és az egyházak jogállásával, a parlamenti választásokkal, az alkotmánybírósággal, az igazságszolgáltatási ágazat függetlenségével, valamint a médiával kapcsolatban a jogi szabályozást hozza összhangba az európai testületek által hangsúlyozott szempontokkal.
Harangozó Gábor szocialista ET PKGY-tag szerint a többség – köztük uniós tagországok szocialista és liberális képviselői is – nem csak azért hajlott az enyhébb megoldásra, mert a monitoring eljárás elindítását túl szigorúnak vélték. (Pedig ez sem elhanyagolható szempont: Magyarország lett volna az első uniós tagállam, amelyikkel kapcsolatban ezt megszavazzák, és többek között Albániával, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Oroszországgal, vagy éppen Ukrajnával kerültünk volna egy társaságba, amelyek közül nem egyben politikai foglyok ülnek börtönben, sőt politikai jellegű gyilkosságok is történnek.) A képviselő úgy tudja, az is döntő szempont volt – az ügyben állítólag még José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is egyeztetett az ET PKGY monitoring bizottságával –, hogy Magyarország „rendszabályozását” inkább uniós keretek közé terelnék. Brüsszelben ugyanis a Tavares-jelentés folyományaként elképzelhető, hogy egy új ellenőrzési mechanizmust vezetnek be az alapjogok érvényesülése terén, ami szintén egyfajta monitoring eljárást jelentene. (Példa lettünk. Hetek, 2013. június 2.)
Ráadásul ezt a folyamatot a néppárti – a Fidesz pártcsaládjához tartozó – politikusok is támogatnák. Ha viszont az ET-ben most megszavazták volna az eljárást, az kifogta volna a szelet a brüsszeli vitorlákból. Harangozó azt is elmondta, hogy a magyar diplomácia komoly kampányt indított annak érdekében, hogy sikerüljön elkerülni az ET monitoring eljárását. A magyar nagykövetek az ET PKGY minden tagját igyekeztek megkeresni – még a szocialistákat és liberálisokat is –, hogy meggyőzzék őket, hogy a megfelelő gombot nyomják meg a szavazáskor. A képviselők elmondása szerint eddig ilyen nyomulást csak az azerbaj-dzsáni diplomáciától tapasztaltak, volt, akit háromszor is megkerestek. A jó és fejlődő bilaterális kapcsolatokra és az egymásrautaltságra, a „kettős mérce” elleni közös fellépés szükségességére hivatkoztak, ami főleg a „félázsiai demokráciáknál” talált halló fülekre, amelyeknek szintén vannak olyan kényes ügyeik, amelyekben jól jön a magyar segítség – mondta a politikus.
2013. 06. 28. (XVII/26)
