Orbán Viktor nyilvánvalóan úgy kalkulált, hogy az alaptörvény módosítása sokkal kevésbé érdekli a magyar átlagszavazót, mint a húsba vágó rezsicsökkentés. A kommunikáció sikere érdekében a lehető legérthetőbben igyekezett fogalmazni, így többek között olyan evidenciákra is rávilágított, mint hogy „a villanyár kérdése minden magyar családot érint”. Persze az üzenet lényege inkább az volt, hogy 2002 és 2010 között a gáz ára háromszorosára, az áramé pedig kétszeresére emelkedett, viszont Magyarország megvédi magát a külföldi kézben lévő, „gátlástalan, telhetetlen” szolgáltatókkal szemben. Mint mondta, ezek a cégek éveken át óriási profitokat termeltek, 10 milliárdokat kerestek a magyar embereken. A villamos energia szektor adózott eredménye 2011-ben meghaladta a 31 milliárd forintot, de két gázcégnek a 4-5 közül szintén meghaladta a nyeresége az 5 milliárdos szintet. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy 2010-ben kétmillió magyar költötte jövedelmének egyharmadát lakásfenntartásra, 2011-ben pedig európai összehasonlításban a gáz és villany árszintjét tekintve nálunk volt a legmagasabb a rezsiköltség, mégpedig az EU-átlag másfélszerese.
A felszólalás apropóját az adta, hogy a Fővárosi Törvényszék első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat abban a perben, amelyben a cégek a Magyar Energia Hivatal (MEH) ármegállapító rendeletének jogellenességét kívánták kimondatni. Érvelésük szerint a MEH az indokolt tőke- és működési költségük meghatározásánál nem vette figyelembe, hogy a január elsejétől érvényes új terhek (közműadó, tranzakciós illeték, illetve a Robin Hood-adó kulcsának 31 százalékra emelése) a földgáztörvény szerint indokolt költségnek számítanak.
A miniszterelnök botrányosnak nevezte az ítéletet, amelyért azonban a legkevésbé az érdekeiket érvényesítő cégeket, vagy a hatályos jogszabályok alapján ítélkező bíróságot érheti kiritika, sokkal inkább a fejlesztési minisztert, vagy a MEH-et. A csorbát azonban hamar sikerült kiköszörülni: egy, a hét végén benyújtott törvénymódosító javaslat megtiltotta az energiacégeknek, hogy áthárítsák a tranzakciós illetéket, a Robin Hood-adót és a közművezeték-adót a fogyasztókra. A módosítás a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó, így másodfokon már a kormánynak kedvező döntés születhet.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2013. 03. 14. (XVII/11)
