Továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan mire alapozza a Fidesz azokat az állításokat, melyek szerint Magyarországon a legmagasabbak a rezsiköltségek Európában, illetve a „gátlástalan vállalatok” 1995-től ezermilliárdos extraprofitra tettek szert a magyar lakosság kontójára. Mint ahogy az sem egyértelmű, hogy kitől kell megvédeni a 10 százalékos rezsicsökkentést, és ha mégis meg kell védeni, akkor erre miért a napokban elindított aláírásgyűjtés a legalkalmasabb eszköz.
A kérdőjelek azonban nem érik el a kormány ingerküszöbét: rezsifronton a harc folytatódik. Az áram és a gáz árának csökkentése után múlt héten megtiltották az áram- és gázszolgáltatóknak a különadók fogyasztókra hárítását, és rendeletalkotási joggal ruházták fel az energiahivatalt. A héten pedig egy újabb fideszes törvénytervezet került a T. Ház elé, amely rögzítené az eddigi csökkentést, és kimondaná, hogy július 1-jétől a víz- és a szemétszállítás lakossági díjai sem haladhatják meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek 90 százalékát. A szolgáltatók megrendszabályozását szolgálná az a kitétel is, miszerint amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság számlázással kapcsolatos szerződésszegést állapít meg, a cégnek számlánként 10 ezer forintos kötbért kell fizetnie.
A parlamenti vitában az ellenzék nem talált fogást a rezsicsökkentésen. A szocialisták – akiknek a korábbi kormányzására a Fidesz igyekszik rátolni az energiaárak emelkedésének ódiumát – a csökkentés igazságtalanságát emlegették (a gazdagok többet spórolnak), illetve azt hangsúlyozták, hogy a 2010-es kormányváltás óta a 10 százalékos rezsicsökkentésnél nagyobb mértékben nőttek az energiaárak és a közműszolgáltatások díjai. Eszerint a vezetékes gáz 21, a lakossági áram 10 százalékkal lett drágább, a csatornadíj 28 százalékkal emelkedett, a távfűtés alapdíja Budapesten 5 százalékkal nőtt, a távhő és a meleg víz 13 százalékkal kerül többe, a szemétszállítás pedig 10 százalékkal. Az MSZP ezért inkább az energiahatékonysági beruházásokra fordítaná az E.ON magyarországi gázüzletágának megvásárlására szánt több százmilliárd forintot, az épületek felújításával ugyanis jelentősen, akár 25-40 százalékkal csökkenthetők lennének a fűtési költségek. Ez utóbbit az LMP is szorgalmazná. Az ökopárt szerint egyébként az MSZP és a Fidesz is ugyanazt a „kádári trükköt” veti be, hogy rövid távú politikai haszon érdekében csökkentené a rezsit, de ennek hosszú távú következményeivel nem számol.
2013. 03. 22. (XVII/12)
