Magyarországon az uniós átlaghoz képest alacsony – 0,8 százalékos – a 100 hektár feletti mezőgazdasági nagyüzemek száma, miközben ők használják a mezőgazdasági területek több mint kétharmadát. Az aránytalanságot jelzi, hogy eközben az átlagos földbirtok nagysága 2,2 hektár, vagyis rendkívül sok az életképesség határát alulról súroló kisbirtokok száma. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló, jövő héten parlamenti vitára kerülő törvényjavaslat elfogadásával ezen változtatna a kormány.
A tervezet szerint a magyar mezőgazdaság gerincét a családi gazdaságok képeznék, és földet csak az tulajdonolhat, illetve bérelhet, aki meg is műveli azt. Ezzel a kormány a pénzügyi befektetőknek, spekulánsoknak üzent hadat, azt a logikát követve, hogy amennyiben helyben élő gazdák, helyhez kötődő gazdálkodó szervezetek művelik a földet, az munkahelyeket teremt, és növeli a vidék megtartó erejét. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a téma kapcsán úgy nyilatkozott, céljuk, hogy megvédjék a külföldiektől a magyar termőföldet, továbbá megszüntessék a nagybirtokrendszert és növeljék a vidéken élők életszínvonalát.
(Ehhez képest a törvénytervezet indoklása szerint nem cél a nagybirtokok megszüntetése.) Lázár a nagyüzemek jövőbeni finanszírozhatósága miatt aggódó Bankszövetségnek egy állami agrárbank „belengetésével” vágott vissza, és úgy fogalmazott: a bankok és a bankárok nem lesznek földtulajdonosok vagy földhasználók Magyarországon, és örömmel üdvözlik, hogy ezt az érintettek is észrevették.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »