A hazai húspiac eddig is nehéz helyzetben volt, mára azonban szinte kilátástalan a jövője. A sertés-, a baromfi- és a tojástermelési ágazatok helyzete a rendkívüli takarmányár-növekedés miatt megoldhatatlannak tűnik. A sertés felvásárlási ára kilogrammonként 380-400 forintra emelkedett ugyan az elmúlt hetekben, de az egyre drágább takarmány miatt a haszon lényegében eltűnt az árakból. Normál esetben a takarmányra költött összeg és az átvételi ár között 40-50 százalékos különbségnek kellene lennie, de mivel ez nincs meg, a gazdálkodók lassan mínuszba fordulnak – mondta lapunknak Tóth Attila gazdálkodó. Valaha 60 kocával működtetett családi gazdasága a takarmánytermesztéstől az élő állat leadásáig terjedt, az elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt azonban mára csak tíz anyaállata van. „A malacok még csak elkelnek, de hizlalni csak magamnak, illetve a faluban eladható kolbász és szalonna mennyiségében hizlalok. Nincs már kereslet a magyar sertésre, a nagy cégeknek jobban megéri, ha behozzák külföldről a húst, hiszen az hasítva és utaztatva is olcsóbb, mint a nálunk drága takarmányon előállított hízók” – tette hozzá.
Roppant érzékeny helyzet alakult ki a hazai húsiparban, elsősorban a sertéságazatban, és mindez az elkövetkező hetekben alighanem csak rosszabbá válik – mondta a Heteknek a gyulai húskombinát egyik, névtelenséget kérő vezetője. A nagy múltú cég hanyatlása és esetleges bezárása erős visszhangot váltott ki a húsipar résztvevői között. Informátorunk szerint az ügy mögött inkább szakmai presztízsharc húzódik, erre csak rásegít a krónikus sertéshiány. Lapzártánk idején jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hogy a dél-alföldi céget – melynél 420 ember dolgozik – a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette. Ez a tárcavezető elmondása szerint azt fejezi ki, hogy a kabinet minden szükséges lépést megtesz a magyar húsipar, és ezen belül a Gyulai Húskombinát megsegítésére.
A már említett húsipari vezető szerint a gondok eredete az uniós csatlakozás idejére vezethető vissza, amikor Magyarország a mezőgazdasági termelési kvótákat a növénytermesztésre kérte, míg például a lengyelek a takarmány-előállítás mellett az állattartás támogatását is felvették a támogatási listára, tehát a kukoricájukból húst tudnak előállítani jelentős uniós segítséggel.
2012. 08. 31. (XVI/35)
