A kezdeti passzivitás után a bankok májusban már élénkülő érdeklődést tapasztalnak az árfolyamgát lehetősége iránt, amit többnyire a közszférán kívül dolgozó devizaalapú lakáshitelesek számára az eredetinél korábban, májusban megnyitott lehetőséggel, valamint a forint gyengülésével indokolnak. Mint ismert, az ingatlanfedezetű devizahitelesek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét, amelynek keretében 5 évig 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró, valamint 2,5 forintos japán jen árfolyamon határozzák meg a havi törlesztőrészletet. Az árfolyamgát feletti összegből a kamatrészt elengedik, a tőkerész viszont egy gyűjtőszámlára kerül, amelyet az 5 év lejárta után vissza kell majd törleszteni.
A Bankszövetség előzetes várakozásai szerint egyébként a mintegy 450 ezer jogosult devizahiteles háromnegyede élni fog majd az árfolyamgát lehetőségével.
A Banki Hitelkárosultak Egyesületének tapasztalatai szerint ugyanakkor számos devizahiteles annak ellenére kivár, hogy az árfolyamgát révén azonnal jelentős mértékben csökkenthető a havi törlesztőrészlet. Lénárd Mariann főtitkár szerint ennek az egyik oka az, hogy az úgynevezett technikai számlán továbbra is gyűlik a tőketartozás, vagyis 5 év könnyített fizetés után az adós egy újabb adósságcsomagot kap a nyakába - miközben folyamatosan drágul a megélhetés, vagy mondjuk elveszítette a munkahelyét. (Ez alól kivételt jelenthet, ha az ügyfél jelenleg olyan periódusban van, hogy törlesztőrészlete nagyobb részét a kamatok törlesztésére fizeti - ebben az esetben a tőkerész nem duzzasztja fel a technikai számlát.)