hetilap

Az akció híre a sajtóban futótűzként terjedt – igazi haszonnal azonban nem járt. „Lejt a pálya az önkormányzatok tekintetében, mégpedig a politikai irányba” – legyintett keserűen a polgármester. Így maradt az adósságrendezés kérése és a válságköltségvetés. A mintegy 9 milliós adósságállományt részben rendezni tudják, mert a falu játszóterét és a közösségi házat eladják, a hitelezők pedig megelégednek a tartozás 10 százalékával, és tovább szolgáltatnak. Marad viszont az iskola gondja rajtuk, hiszen a három település közös iskolájába tőlük csupán 26 gyerek jár, amihez a falunak évente mégis 4 millió forint hozzájárulást kellene adnia, de nincs miből. „A szomszéd településeknek is meg kellene érteniük, hogy nem lehet annyi munkaerőt alkalmazni az iskolában, mint régen, mert 300 gyerek helyett csak 170 jár ide, úgyhogy erre kell berendezkedni. Megoldás egyelőre nincs, marad a meddő vita, a pénz pedig elfogyott” – panaszolta Dús Ildikó.
Az egyik szolnoki kistelepülés jegyzője név nélkül azt mondta: települése azért került csődbe, mert a polgármester és a testület felelőtlenül költekezett. Az erősen forráshiányos, adóbevétellel alig rendelkező kistelepülésüket nagy ígéretekkel és álmokkal bíró emberek irányítják. Sok önkormányzatnál az elmúlt két-három évben tönkrementek a vállalkozások, így nincs már bevételük az iparűzési adóból – mondta a jegyző.
Az elmúlt tizenöt évben negyvenhatszor indítottak csődeljárást önkormányzatok ellen, idén tizenkét önkormányzat jelentett csődöt – eddig. Az önkormányzatok csődje a túl nagy önállóságból következik – mondta lapunknak egy kormányközeli szakértő. Szerinte amennyiben nem reformálja meg az állam az önkormányzati törvényt, nagyon komoly, akár az egész országot bajba sodró lavina indulhat el. „Nehéz dolgot kell végrehajtania a kormányzatnak, hiszen a településeken jórészt az ő politikai formációi irányítanak, ami komoly ellenerőt jelent minden reformtörekvéssel szemben, és már így is zúgolódik a Fidesz alsó tagozata” – vélekedett a szakértő.
Az eladósodás mértékét senki nem kontrollálja, mert a politikai hozadék minden pénzt megér: uszodát, tornacsarnokot, „toronyórát láncostul” ígérnek gyakran a képviselők. Így fordulhatott elő, hogy egy-egy település 200-300 milliós tartozást görget maga előtt, és már a polgármester szolgálati biciklijén is jelzálogteher van. Ilyen esetben nincs más lehetőség: gondnokság alá kell vonni az adott települést, hiszen az állami feladatokat – oktatás, egészségügy stb. – el kell látni. A kijelölt gondnok irányítja a normatív támogatások és a helyi adók elköltését, és igyekszik a bankokkal is megegyezni. A település vezetőinek főhet a fejük, mert amíg gondnokság alatt vannak, addig nincs pályázat, nincs fejlesztés.
Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a kormányzatnak az önkormányzati finanszírozásban erős kontrollt kell bevezetnie. Az önkormányzatok erőn felül költekeztek, sok közülük eladósodott, így a szektornak a várakozásokat meghaladó deficitje okolható azért, hogy Magyarországnak végül nem sikerült teljesítenie a vállalt államháztartási hiánycélt, a várt 3,8 százalék helyett 4,2 százalék körül alakult annak mértéke.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke viszont lapunknak azt nyilatkozta, hogy a tavalyi 120 milliárdos, az önkormányzati szférát sújtó elvonás miatt nemcsak a kistelepüléseknek, hanem a városoknak és több megyei önkormányzatnak sincs már tartaléka, ráadásul idén még 40 milliárdos karcsúsítást hajtottak végre, ami már-már elviselhetetlen terhet jelent. Bizonyíték erre a Pest megyei
önkormányzat helyzete, amely jelenleg fizetésképtelen, így alapfeladatainak ellátásában is ellehetetlenült. A megyei költségvetésben 8,1 milliárd forint a hiány, ezen belül a tavalyról felhalmozott adósság 4 milliárd forint – az „űrt”
hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással próbálják kitölteni. Az önkormányzat nemcsak az intézmények étkeztetését ellátó cégnek adós, legalább további hat jogcímen várnak tőle pénzt. Jó ideje tartozik közüzemi díjakkal, óradíjakkal, az iskolákba tavaly leszállított tankönyvek árával, s a tavaly esedékes adó- és járulékkifizetés is „csúszik”.
Egyesek bíznak abban, hogy központi segítséget kapnak, esetleg állami konszolidációs program indul el, de a gödöllői polgármester szerint nem ez a megoldás. Szerinte azt kell elérni, hogy a kötelező feladatok mellé finanszírozást is adjon a kormány megfelelő mennyiségben és formában. „Jelenleg a támogatások elvonása és a terhek növelése folyik, ezért sok település kénytelen bezárni vagy egyházi kézbe adni az iskoláit, de amikor ezt kényszerből kell megtenni, az nem fog zökkenőmentesen zajlani” – jegyezte meg Gémesi, aki utalt arra, hogy az oktatást jelenleg 50 százalékos arányban finanszírozza a központi költségvetés, miközben ez az arány volt már 80 százalék közelében is.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek