A Fidesz sajtóosztályán lapunkat úgy tájékoztatták, hogy a kormányzó pártnak egyelőre nincs hivatalos álláspontja a közelgő köztársaságielnök-választással kapcsolatban, sem a párt lehetséges jelöltjeiről, sem a Sólyom Lászlót támogató aláírásgyűjtésről. A Fidesz hivatalosan június 28-án nevezi meg favoritját.
Amióta áprilisban Pokorni Zoltán egy nyilatkozatában megjegyezte, hogy nem Sólyom László lesz a következő államfő, többféle hír szivárgott ki a kormánypártok belső vitáiról, a lehetséges jelöltekről, és Sólyom neve valóban nem szerepelt a kandidátusok közöttük. A legbiztosabb befutónak Schmitt Pál jelenlegi házelnök tűnik, bár a sajtóban felvetődött Áder János, Pálinkás József és Tőkés László neve is. A média hetek óta részletesen taglalja Schmitt Pál meglehetősen nagy karrierívű pártállami múltját, többnyire így kérdőjelezve meg alkalmasságát az államfői posztra.
Pokorni Zoltán megnyilatkozását követően Lányi András, a Védegylet alapítója, az Élő lánc elnöke volt a szervezője annak az aláírásgyűjtésnek, amely Sólyom László újraválasztása érdekében indult el májusban. A nyílt levél megfogalmazóihoz a tizenegy neves értelmiségi (többek között: Makovecz Imre, Majtényi László, Kopp Mária, Szabó Gellért, Vida Gábor, Tölgyessy Péter) mellett mára ötezren csatlakoztak, zömükben jobboldali kötődésű véleményformálók.
„Május elején a nyilvánosságra hozott levelet száz aláírással együtt eljuttattuk az összes parlamenti képviselőnek. Azóta mindössze egyetlen választ kaptunk: egy jobbikos honatya ingerülten reagált, hogy ő mennyire nem szeretné Sólyom Lászlót látni a köztársasági elnöki székben” – mondta el lapunknak Lányi András. Ezen a héten a felhívást az aláírók immár ötezres névsorával együtt szerették volna átadni az új Országgyűlés elnökének, Schmitt Pálnak, aki elfoglaltságára hivatkozva elhárította megkeresésüket. „Ez a magatartás nemcsak azért sértő, mert az aláírók között neves tudósok, akadémikusok, polgármesterek, művészek és más hírességek sora szerepel, hanem mert az államfőválasztás olyan közügy, amelyben a parlament elnökének illene odafigyelnie egy nagy horderejű civil megmozdulásra, amely ráadásul nem ellenzéki hátszéllel született. Végső soron ez egy politikai üzenetként is felfogható, miszerint a kormánypártok már éppúgy nem kívánnak foglalkozni a civilek véleményével, mint ahogy az előző kormányok sem foglalkoztak” – vélekedik Lányi András, aki szerint egy demokráciában alapvető fontosságú, hogy a többségi kormányzatnak legyenek olyan alkotmányos ellenőrei, mint az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök vagy az Állami Számvevőszék. Lányi szerint aggasztó, hogy azt a kevés hiteles embert is, aki egyáltalán talpon maradt az elmúlt húsz év közéleti viharaiban, most sorra eltávolítják a pozíciójából, miközben az ellenzék gyakorlatilag eltűnt a politikai porondról.
„A szóba jöhető köztársasági elnökök közül egyértelműen Sólyom Lászlót tartjuk a legalkalmasabbnak, s ezt igazolja a jelenlegi éles helyzetben tanúsított magatartása is: a Nemzeti Egység Napján elmondott beszéde éppúgy, mint az, hogy egy hete visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt – erősítette meg lapunknak egy másik aláíró, Majtényi László. – Különösen a mostani magyar közjogi helyzetben értékelődnek fel olyan tulajdonságok, mint amilyen a III. köztársaság hatályos alkotmányához fűződő erős kapcsolat, a személyes önállóság, a jogi műveltség, és az a képesség, hogy a szűk elnöki jogkör keretei között is képes ellensúlyt képezni.” A volt adatvédelmi biztos szerint, ha a Fidesz a saját hosszú távú legitimizációs érdekeit venné figyelembe, akkor támogatná Sólyomot. „Egy szervilis államot építeni hihetetlen legitimációs veszteséget jelent. Azért is érthetetlen a távolságtartás, mert egy köztársasági elnök nálunk legfeljebb arra képes, hogy »beletaposson a fékbe«, de hogy riválisa legyen a kormányhatalomnak, az a jelenlegi magyar alkotmányos helyzetben kizárt, hozzáteszem: szerencsére” – vélekedik Majtényi.
2010. 06. 18. (XIV/24)
