hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Visszaosztás, lobbi, sikerdíj, pályázati pénz
Fehérgallérosok

2009. 05. 29.
Csak a közberuházások során mintegy 400-500 milliárd folyik el korrupciós csatornákon egy évben Magyarországon. Az erről szóló hírek a legtöbb esetben már át sem lépik a hírfogyasztók ingerküszöbét: a megvajazott közbeszerzési eljárásokat, a pályázati pénzekből visszaosztott sikerdíjakat, a pártok és kampányaik törvény felett álló finanszírozását ma a legtöbben úgyszólván készpénznek veszik. Pedig a közönynek nagy ára van: a korrupció rontja a versenyt, felhajtja a beruházások árait, és aláássa a demokráciát. A Transparency International Magyarország nyolc szerkesztőség bevonásával korrupcióellenes hadjáratba kezdett. Ehhez – egyelőre nyilatkozatok szintjén – Bajnai Gordon miniszterelnök is csatlakozott, aki bejelentette: közérdekvédelmi bejelentési rendszert alakítanak ki, és újra kezdeményezik a pártfinanszírozás átalakítását.

„A településünk csatornázását két ütemben, összesen 2 milliárd forintból, 75 százalékos állami támogatás mellett sikerült megvalósítani. Teljesen egyértelmű volt, hogy ennél kevesebből is kijöttünk volna, de a rendszer szerintem direkt úgy van beárazva, hogy egy ilyen összegnél 300-400 millió forint megmaradjon, azzal lehessen egy kicsit játszani. Mindkét esetben ugyanazt a kivitelezőt választottuk, elsősorban azért, mert meg tudtunk vele egyezni, hogy összesen 340 milliót visszaosszon nekünk az alapítványainkon keresztül. Mi ezt a pénzt településfejlesztésre költöttük, de ennyi erővel a visszaosztott összegeket pártfinanszírozásra is lehet fordítani, vagy akár zsebre is lehet tenni" - magyarázza a „tutit" egy kisváros polgármestere, aki a rendszerváltás óta van a „szakmában". Tapasztalatai szerint általános gyakorlat, hogy a közbeszerzéseknél nem az ár vagy a pályázat más pontjai bizonyulnak döntőnek a győztes kiválasztásánál, hanem a visszaosztott összeg mértéke. Az alacsonyabb árajánlat azért sem éri meg a döntéshozóknak, mert akkor kevesebb pénzt kapnak az államtól, így kisebb lesz az az összeg, amivel „játszani lehet".

„Ha egy vállalkozó a tender kiírásakor értesül a projektről, akkor kár is pályáznia, az esélyes cégek száma ilyenkor általában a háttéralkuk nyomán már egyre vagy kettőre szűkült, így a közbeszerzési eljárás tulajdonképpen csak formaság. Ha egy outsider mégis jobb ajánlatot adna, akkor behívják őket egy újabb körre, kínosan ügyelve arra, hogy a jobb ajánlatot tevőt mondjuk 9 órakor, a kiválasztott céget pedig 11 órakor hallgassák meg, így az utóbbi már kellő információk ismeretében tudja módosítani a pályázatát" - mondja a polgármester.  Szerinte az sem véletlen, hogy számos településen az iskola- vagy városközpont felújításával párhuzamosan a polgármesternek is megszépül a háza vagy a tanyája, és az sem ritka, hogy „véletlenül" ugyanolyan cserép vagy burkolat kerül beépítésre nála is, mint amit az önkormányzati beruházásnál használnak. Úgy véli, a rendszert könnyen meg lehetne változtatni, például azzal, hogy az állami és uniós pályázatoknál először a közbeszerzést folytatnák le, és a beérkezett ajánlatok és tervek közül választana a döntőbizottság, hogy melyik projektet támogatják.

Leszóltak fentről

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!