hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Óriás Máriát a Parlament elé
Európában nincs igény a vallási sokszínűségre

2009. 03. 15.
A tradicionális egyházak kommunikációja egy posztkommu­-nista erőtérben mozog hazánkban, így a magukról alkotott téves kép, a múltbéli áldozatszerep miatt még mindig kivételes státuszért harcolnak. Törekvéseik célja az erkölcsi felmentés elérése kiemelt képviselőik múltbeli aktivitása miatt – hangzott el a Vallások és egyházak az egyesült Európában címmel rendezett konferencián, melyet a Pécsi Tudományegyetem Vallásszociológiai Kutatócsoportja és a R.I.P.E. European Research Group szervezett.

Az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin köszöntőjében leszögezte: törvényi szabályozás alá szeretné vonni az állam és az egyház párbeszédének kérdéskörét, hogy az ne legyen kormányfüggő, hanem mindenki által követhető mezsgyén haladjon. A felekezetekre való tekintet nélkül megvalósítandó kölcsönös tisztelet hangsúlyozása után Szili az 1000 éves Pécsi Püspökség jelentőségét emelte ki, melynek apropóján a Pécs 2010 projektben az idei a vallás éve lett. A házelnök hitet tett amellett, hogy az EU alkotmányos szerződésének preambulumában szükséges a közös gyökerek, így a keresztény hit megfogalmazása is.

Hozzá képest szembeötlő ellenpólusként jelentkezett Francois Foret politológus professzor véleménye a Brüsszeli Szabadegyetemről, aki szerint a vallásnak már nincs illetékessége Európában, célja csupán a döntéshozó személyek befolyásolása és más nemzetek „európaizálása". Brüsszel is elsősorban érdekcsoportokként viszonyul hozzájuk, és olyan területen keres velük együttműködési lehetőséget, mint például az emberi jogok kérdése. Mivel a vallás számtalan politikai konfliktus táptalaja, az EU jelenleg nem engedi közösségi szinten dominálni, hanem a nemzetállamok szintjén kívánja kezelni a nézetkülönbségeket. A professzor szerint annak ellenére, hogy Brüsszelben erőteljes katolikus lobbitevékenység zajlik, az egyházak csak akkor tudnak számottevő eredményt elérni, ha összefognak.

„Ahol monopolhelyzetbe kerülnek egyes egyházak, a szekularizációs folyamat felerősödik, és a vallás individualizmusa is növekszik, míg a különféle vallási szervezetek által kínált alternatíváknak köszönhetően máshol felélénkülhet a vallási élet" - áll a Lipcsei Egyetemen készült Egyház és vallás a kibővített Európában című tanulmányban. A Gert Pickel által ismertetett kutatás szerint a modernizáció nyomán zajló vallási hanyatlást Kelet-Európában az eltérő politikai berendezkedés is erősíti. Hazánkban például már csak 8 százalék jár misére a magukat vallásosnak mondók táborából, és látványosan csökkent a zarándokutak iránti igény is. Ami a protestánsokat illeti, a tanulmány szerint ők se templomba nem járnak, se nem imádkoznak. A fiatalok esetében a következőt tartotta fontosnak kiemelni a lipcsei tudós: azon országokban, ahol az egyházhoz való kö-tődés alacsony, a „szektákba való beintegrálódás" nagyobb. Miért? Azért - mondja Gert Pickel -, mert ők pótlékokat keresnek, pedig a kutatások bizonyítják, hogy kontinensünkön végső soron nincs nagy igény a vallási pluralizmusra. Hogy az európai tudósok fejében összebékíthetetlen vallásosság és modernizáció hogyan fér meg teljes harmóniában egymás mellett mondjuk Amerikában, arra a szakember az emigrációs sokszínűséggel próbált meg érezhetően nem adekvát választ adni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!