Fotó: Somrojai László
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelen kérdésben tartott népszavazást követő év
január 1-jétől pénznyerő automatát csak játékkaszinóban lehessen üzemeltetni?” –
ha szeptember 29-éig összejön 200 ezer támogató aláírás, a fenti kérdésben
kötelezően kiírásra kerül az ügydöntő népszavazás. Az akció elindítója Abházi
József volt, aki saját bevallása szerint sem áll messze a szerencsejátéktól,
hiszen – mint mondta – egzisztenciája és családja ment rá függőségére. Az általa
vezetett Roma Civil Szervezetek Választási Szövetsége éppen ezért nyújtotta be
kérelmét tavaly novemberben – több más kezdeményezéssel együtt – az Országos
Választási Bizottsághoz.
„Azt szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb ember menjen tönkre. Nem csak az a
gond, hogy a szociálisan leginkább hátrányos helyzetű emberek a segélyt
beledobálják a gépekbe, hanem az, hogy nagyon sok automata úgy van beállítva és
működtetve, hogy egyáltalán nincs esélyük nyerni a megsarcolt
szerencsétleneknek” – magyarázta Abházi. Nem cáfolta ugyanakkor azt a kritikusai
által felemlegetett tényezőt, hogy büntetett előéletű, és jelenleg is
felfüggesztett börtönbüntetés alatt áll csalás miatt. Annyit mondott: ő nem
bűnöző, hanem áldozat, és azok akarják lejáratni, akiknek irreális anyagi haszna
származik más emberek nyomorából.
Abházi József kezdeményezését támogatja az egyelőre még bejegyzés alatt álló
Szerencsejátékosok Országos Közhasznú Érdekvédelmi Szervezete, amely – közös
ötletként – a játékadó egy százalékát (ez mintegy 400 millió forint) fordítaná
prevencióra és rehabilitációra. Elképzeléseik szerint minden automatán
feltüntetnének egy ingyenesen hívható zöld számot, valamint a civil kontrollt is
megvalósítanák a játékgépek ellenőrzésében. Ezenkívül megyei irodahálózatot,
internetes oldalt és rendszeresen megjelenő újságot is tervez az egyesület.
Schreiber István, az automataüzemeltető vállalkozók érdekképviseleti szervezete,
a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Abházi
József ellen zsarolás miatt feljelentést tettek. „Az első pillanattól kezdve
azzal fenyegetőzött, hogy ha nem teljesítjük a követeléseiket, akkor népszavazás
lesz” – mondta az elnök, aki egyenesen nonszensznek tartja, hogy egy „bűnöző
bármilyen témában népszavazást kezdeményezzen”. Hozzátette: az APEH olyan
szigorúan ellenőrzi a nyerőautomatákat és az üzemeltető vállalkozókat, hogy „az
már szinte a játékosok felé való részrehajlásként értelmezhető”, ám így is csak
13 százalékban bukkannak szabálytalanságra az illetékesek. Ráadásul – folytatta
–, ha bárkinek panasza van, a játéktermekben, vendéglátó egységekben mindig
elérhető az üzemeltető telefonszáma, de akár hivatalos panaszt is lehet tenni,
amit azután a hatóság kivizsgál.
Schreiber István ugyanakkor támogathatónak tartja a Szerencsejátékosok Országos
Közhasznú Érdekvédelmi Szervezete felvetéseit – amennyiben elállnak a
népszavazási kezdeményezéstől. Hozzátette azonban, hogy az 50-100 ezer embert
érintő játékfüggőséget – az egymillió alkoholbeteghez viszonyítva – nem tartja
súlyos társadalmi problémának.
Úgy véli továbbá, hogy amennyiben a népszavazás révén csak a kaszinókban lehet
majd ilyen automatákat működtetni, az 100 milliárdos adó- és járulékkiesést, 50
ezer munkahely megszűnését, és az illegális szerencsejáték előretörését fogja
eredményezni.
„Nem feltétlenül támogattuk volna a népszavazást, de miután a Magyar
Szerencsejáték Szövetséggel folytatott első megbeszélésünket követően a
sajtónyilvánosság előtt fantomszervezetnek tituláltak bennünket, engem személy
szerint pedig bűnözőnek és játékfüggőnek, beláttuk, hogy a tárgyalásra csak a mi
részünkről volt nyitottság” – mondta el a Szerencsejátékosok Országos Közhasznú
Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. Huszár Ernő szerint tudatosan mosták össze a
személyét Abházi Józseffel. (Arra a felvetésre, hogy az általuk támogatott
aktivista büntetett előéletű, Huszár azzal reagált, hogy bárkinek a hasonló
tartalmú kezdeményezése mellé odaálltak volna).
Az angoltanári és uniós szakértői diplomával rendelkező férfi kérdésünkre
elmondta: barátaival, ismerőseivel beszélgetve merült fel bennük egy
szerencsejátékosok érdekeit védő civilszervezet magalakításának ötlete.
„Felméréseink szerint nem csak 100 ezer kemény játékfüggőről és az ő közvetlen
környezetükről van szó: a magyar társadalom 5-6 százaléka rendszeresen dob
kisebb-nagyobb összegeket az automatákba. A gépeket üzemeltető vállalkozókat
pedig csak az érdekli, hogy leszedjék a vámot ezekről az emberekről, de a sorsuk
hidegen hagyja őket” – hangoztatta. Megjegyezte továbbá: 33 ezer nyerőautomata
működik Magyarországon, egyenként átlagosan havi 1,5 milliós bevétellel, ami azt
jelenti, hogy évente több száz milliárdos üzletről van szó.
Arra a kérdésre, hogy nem lőttek-e túl a célon a 400 milliós igényükkel, az
alakuló civilszervezet vezetője elmondta: ez csak egy tárgyalási alap volt. A
népszavazást támogató aláírások gyűjtéséről Huszár Ernő úgy nyilatkozott,
időarányosan jól állnak, de pontos részleteket még nem tud közölni.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »