A háziorvosok után (Vizit, díj nélkül. Hetek, 2008. május 9.) múlt héten az
ápolók és a gyógyszerészek felé is komoly gesztust tett Székely Tamás
egészségügyi miniszter. A bársonyszékben a liberális Horváth Ágnest váltó
szakember bejelentette: elképzelései szerint az ápolók keresete több éven
keresztül reálértéken 5 százalékponttal haladná meg a bérnövekedés szokásos
ütemét – ez 2009-re mintegy 10 százalékos béremelést jelentene.
A Magyar Gyógyszerész Kamara hétvégi közgyűlésén pedig arról beszélt, hogy
csakis olyan javaslatokhoz adja a nevét, amelyek mögött konszenzus van az
egészségügyi szakmai képviseletekkel. Szavait erősítendő kilátásba helyezte a
patikaliberalizáció újragondolását, illetve az árrés-rendelet felülvizsgálatát
azzal a céllal, hogy a szakma jövedelmezőségét biztosítsák.
Az SZDSZ egyből éleshangú nyilatkozatban bírálta a kisebbségi szocialista
kormány miniszterét. Horn Gábor ügyvivő szerint Székely nyilatkozatát úgy kell
értelmezni, hogy „a kormány azt ígéri a patikák tulajdonosainak, hogy nagyobb
bevételeik érdekében vagy minden adófizető, vagy a gyógyszervásárlók többet
fognak fizetni a gyógyszerekért”. Hozzátette: az SZDSZ-es reformok eredményeként
megszűnt a gyógyszerkassza hiánya, csökkentek a gyógyszerárak, valamint több
száz új patika nyílt, jelentős részük vidéken.
Erre reagálva Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke lapunknak
kifejtette: az előző minisztérium tevékenysége nyomán éppenséggel káosz közeli
helyzet alakult ki, több száz patika került a csőd szélére.
„A meghirdetett cél a gyógyszerhozzáférés javítása volt, ám a kistelepüléseken
alig nyíltak új gyógyszertárak. Eközben azonban a legkülönbözőbb üzleti
befeketetők – még offshore cégek is – jelentek meg patikaüzemeltetőként. Ezek a
kalandorok abban a pillanatban, ha üzleti érdekeik azt diktálják, kilépnek a
piacról, felborítva ezzel az ellátórendszer működését” – magyarázta az elnök,
hozzátéve, hogy a gyógyszer árcsökkenéssel együtt mindez mintegy 20 százalékos
forráscsökkenést jelentett a patikák számára.
„Örülünk annak, hogy a felelős miniszter végre hajlandó volt tájékozódni a
gyógyszerészek problémáiról, ráadásul a megfelelő helyen” – jegyezte meg Horváth
Tamás, aki úgy véli, a szocialisták belátták, hogy az SZDSZ által erőltetett
intézkedéseket a társadalom döntő többsége elutasította.
Székely Tamás egyik első intézkedése volt egyébként, hogy az
egészségpénztárakról szóló törvény eltörléséről szóló javaslatát benyújtotta az
Országgyűlés elé – ezzel a többpénztáras modell minden bizonnyal „elvérzik”. A
miniszter részletes reformkoncepcióját június 30-ai határidővel állítja össze,
azt már most hangsúlyozza, hogy az OEP-et „valódi biztosítóvá” tenné. Ennek
értelmében a pénztárnak a szerződéskötésekben mérlegelési lehetősége lenne: ha a
meghatározott minőségi követelményeknek egy szolgáltató nem felel meg, vagy
mondjuk súlyos szakmai hibát követ el, akkor kikerülhetne a finanszírozási
körből.
„Teljes fordulat” – így jellemezte az eddigi miniszteri nyilatkozatok alapján az
új egészségügyi irányvonalat a SOTE Egészségügyi Menedzser Központjának
programvezetője. Gaál Péter kiemelte, hogy az egészségügyi közgazdászok között
eddig is hangsúlyos vélemény volt, hogy nem a pénztárak, hanem a szolgáltatók
között kell versenyt generálni a minőség javulása és a költségek csökkentése
érdekében – erre most esély nyílt. Szerinte az egészségügyben elmérgesedett
helyzetet jól jellemzi, hogy az új miniszter pusztán azzal is jelentős sikereket
tudott elérni a szakmai érdekcsoportok megnyerésében, hogy embernek tekintette
és meghallgatta a másik felet.
„Ugyanakkor kérdésként merül fel, hogy a hatékonyság javításával milyen gyorsan
lehet megtakarításokat elérni, illetve ehhez elegendő-e önmagában az OEP
megreformálása. Ahhoz, hogy az ilyen lépések látható eredményre vezessenek,
általában 2-3 év szükséges, miközben az egyes érdekcsoportok – a háziorvosok és
a gyógyszerészek sikerén »felbuzdulva« – sorban állnak az igényeikkel. Szerintem
nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a konszolidáció szükségességének
kommunikációjára” – fejtette ki Gaál Péter.
Mintegy megerősítve a közgazdász szavait, a Magyar Kórházszövetség elnöke
egyértelművé tette, hogy ők is „sorban állnak”. Varga Ferenc lapunknak elmondta,
szeretnék például, ha az úgynevezett Teljesítmény Volumen Korlátot „átszabnák”.
(A TVK alapján az adott kórházra meghatározott limitek feletti teljesítményt az
OEP nem fizeti ki, tehát hiába látnak el egy beteget, ha a kórház a kvótáját
„elhasználta” már, akkor nem kapnak érte pénzt.)
„Belátjuk, hogy ennek eltörlése kedvezőtlenül érintené az OEP-kasszát, de azt
mindenképpen el kívánjuk érni, hogy azoknál a súlyponti kórházaknál, ahol a
tényleges munka jóval felülhaladja a korlátot, változzon meg a helyzet” –
fogalmazott, hozzátéve, hogy bíznak többek között a kórházakat súlytó
adminisztrációs terhek csökkentésében is.
Arra a kérdésre, hogy ha az új miniszter minden érdekcsoport igényét ki akarja
elégíteni, vajon hogyan valósul meg az ágazat konszolidációja, Varga Ferenc úgy
válaszolt, hogy az OEP-kassza többlete – ez az első negyedévben 30 milliárd
forint volt – lehetővé teszi, hogy jó gazdálkodás mellett igazságosabban
legyenek felhasználva a források.
„Nagy és gyors koncepcionális reformokra a jelenlegi politikai felállásban nincs
esély, ám apróbb, szakmailag megalapozott változtatásokkal a tárca és a kormány
hitelességét is vissza lehetne szerezni” – fogalmazott a Heteknek az MSZP egyik
szakpolitikusa. Mint mondta, szakítani akarnak a liberálisok által nyitott
„többfrontos háborúval”, és arra tennék a hangsúlyt, hogy az emberek megértsék,
az egyes változtatások miért szolgálják a javukat. Azzal kapcsolatban, hogy
kisebbségben miként tudják majd például az OEP átalakítását megvalósítani, azt
felelte, hogy szakmailag támogatott javaslatokkal és politikai alkukkal meg
tudják szerezni a szükséges pluszszavazatokat az Országgyűlésben.
2008. 05. 21. (XII/21)
