Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke fogadja Lutz Raettinget, a Frankfurti
Tőzsdei Tanács elnökét. Hátul: Gulya András, Raetting barátja, tolmács.
Fotó: MTI
„Érdekes személyiség. Tubákol, rendre hivatkozik a nemesi múltjára és kiváló
német kapcsolataira, kellemes társalkodó partner, van humora és stílusa, azon
kevesek közé tartozik, aki mindegyik kormány idejében megtalálta a számítását” –
festette le lapunknak egy fideszes forrásunk Gulya Andrást. Mint mondta: „A
Fidesz-kormány idejében ide-oda raktuk, de valamiért senki sem merte véglegesen
eltávolítani közülünk.”
Gulya András ugyanis éppen a Fidesz-kormány idejében kezdte meg hosszú
menetelését a politikai körökben. Először Auth Henriknek, az (akkor még állami
bank, így a kormány által kinevezett) Postabank vezérigazgatójának lett a
helyettese. Innen – mivel konfliktusba került Authtal – a Pénzügyminisztériumba
került miniszteri biztosnak. Németország ugyanis többször jelezte, hogy gyanújuk
szerint a hírhedt keletnémet titkosszolgálat, a Stasi egykoron magyar bankokon
keresztül mosott tisztára pénzeket, és a rendszerváltáskor tetemes összeg
„ragadt bent a rendszerben”.
Gulya szüleivel a 70-es években legálisan költözhetett ki Németországba, itt
járt egyetemre is. Így a német kapcsolataira való tekintettel a
Pénzügyminisztérium vezetése megbízta az előbb említetett Stasi-ügy
menedzselésével. Később az MTV közalapítványnak adott pénzügyi tanácsokat, ami
ugyancsak feltételezte, hogy bírnia kellett a jobboldali politikai elit
támogatását. Az iwiw közösségi portálon ezért sok jobboldali személyiség
igazolta vissza Gulya Andrásnak, hogy ismeri.
„Emlékezetes, hogy 2002-ben hihetetlen éles választási kampány volt. Miután
elvesztettük a választást, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy Gulyát – ellentétben a
többi emberünkkel – nem rúgták ki az MTV környékéről, sőt, több szocialistának
tartott cégnél is feltűnt” – magyarázta informátorunk, aki személy szerint
kedveli Gulyát, ámbár bizonytalan afelől, hogy mennyire komoly lobbistának
tekinthető. „Bár, ha kifizetik neki – folytatta – a mintegy kétmilliárdos
sikerdíjat, akkor ez választ ad erre a kérdésre.”
A Fidesz bukását követően Gulya a kitűnő baloldali kapcsolatokkal rendelkező
Mátra Holdingban bukkant fel, 2004-től 2007-ig pedig a már nem Gyurcsány Ferenc,
hanem Erdős Ákos tulajdonában lévő Perfekt Rt. felügyelőbizottságának volt a
tagja, jelenleg pedig a Szerencsejáték Zrt. egy éve táppénzen lévő munkatársa.
Magyarországon vélhetően soha nem írtak volna Gulya Andrásról, mivel nemcsak
politikusokkal, hanem újságírókkal is kiváló kapcsolatot ápolt, sőt egy ideig
egy ismert újságíró volt az élettársa. Pechjére az osztrák Format gazdasági
hetilap nyilvánosságra hozta: cégének, a Geuronet Bt.-nek a MÁV Cargóért
fizetett 102,5 milliárd forintos vételár 1,75 százaléka (7,1 millió euró) jár,
miután az üzlet véglegesen lezárul.
A MÁV Cargo a MÁV-nak csak teherszállítással foglalkozó leányvállalata volt.
Papíron az értékét 30 milliárdra taksálták, de mivel a vállalat megvásárlása
egyben az ország piacának megvételét is jelentette, így 60-80 milliárd forintért
jó üzletnek tűnt eladni a céget. Az osztrák vevő egyébként mintegy 20 milliárd
forinttal – a várakozásoknál jóval – többet adott a Cargóért, mint a pályázaton
második helyezett vevőjelölt.
Lobbistákkal beszélve éppen ezért többen kételyüket fejezték ki, hogy milyen
„minőségű” tanácsadói munkát végzett Gulya, ha a partnerének ez 20 milliárd
forinttal több kiadást jelentett. „Egy jó lobbista feladata ilyen esetben
kitapogatni a lehető legolcsóbb árat, amivel még lehet nyerni. A nemzetközi
gyakorlatok szerint már 1 százalékkal magasabb árat is figyelembe kell venni az
elbírálásnál. Jelen esetben 20 százalékkal többet adott az osztrák cég a második
helyezetnél és a vártnál. Ez nagyon sok” – fogalmazott forrásunk.
Az ügy megértését az is zavarja – miként egy, az osztrák üzleti életben járatos
szakember kifejtette a Heteknek –, hogy Bécsben botrány tört ki az ügyből, és
láthatóan az ottani üzleti körök között valamiféle leszámolási akció kezd
kibontakozni. Bár a magyar, leginkább a jobboldali sajtó a hazai baloldali
politikai szálakat igyekszik feszegetni, de lehetséges, hogy ez egy színtiszta
osztrák ügy csak, nincs is köze a magyar politikusokhoz.
Ezt látszik alátámasztani, hogy mind a MÁV, mind a pályáztatást végző Gazdasági
és Közlekedési Minisztérium váltig állítja azt, hogy Gulya András a MÁV Cargo
ügyében soha senkivel sem tárgyalt. A MÁV ezt dokumentumokkal is tudja
bizonyítani, hiszen a közlekedési vállalat területére külsős személy csak írásos
engedéllyel léphet, a pályázati dokumentumokba ugyancsak visszakereshető, írásos
engedéllyel lehetett betekinteni.
Mindenestre a MÁV Cargo privatizációjában közreműködő Geuronet Bt. ellen
eljárást indított a Központi Igazságügyi Hivatal, miután felmerült a gyanú, hogy
a társaság a hatályos magyar lobbitörvényt megsértve közreműködött az akcióban.
Ugyanis a Bt. nincs benne a lobbicégeket nyilvántartó Központi Igazságügyi
Hivatal (KIH) cégnyilvántartásában, és a társaság tulajdonosainak neve nem
szerepel a hivatalosan bejelentett lobbisták listáján. Emellett a rendőrség is
nyomozni kezdett.
Gulya András nagyon udvariasan elhárította a megkeresésünket. „Nagyon köszönjük
a megtisztelő megkeresését, de kérjük, fogadja el, hogy nem szeretnénk vele
élni” – fogalmazott lapunknak Gulya András.
2008. 02. 29. (XII/9)
