A Zuschlag-saga legújabb epizódjaként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)
bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a kiskunhalasi Disco Magic Kft.
ellen, és visszaköveteli a Gazdasági Versenyképességi Programtól (GVOP) még
2004-ben nyert, ám a mostani vizsgálatok szerint szabálytalanul felhasznált 24,7
millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást. Önmagában már az is talány,
hogy a Dance Tuning diszkót üzemeltető cég miért kaphatott pályázati milliókat a
„versenyképesség” és a „piaci pozíció” erősítésére. Hivatalosan a történteket
nem kapcsolják ugyan össze Zuschlag személyével – Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun
megyei főügyész helyettese lapunknak azt mondta, ellene egyelőre csak az
alapítványi pénzekkel kapcsolatban nyomoznak –, ám az semmiképpen sem lehet
véletlen, hogy a pályázati győzelmet annak idején éppen ő jelentette be a helyi
médiának. Az összefüggést erősíti, hogy a helyi pártot anno „fantomtagokkal”
építő ifjú szocialista rendszeresen a diszkóban tartott „taggyűléseket”.
Ráadásul azok a szabálytalanságok, amelyekre most az NFÜ közérdekű bejelentés
eredményeként fényt derített, éppen megfelelnek annak a logikának, amelyről F.
Károly, a Weiszenberger-videó egy részletét nyilvánosságra hozó kiskunhalasi
vállalkozó beszélt korábban lapunknak. Eszerint – ahogy az egykori kistérségi
menedzser, Zuschlag munkatársa a vállalkozónak elmagyarázta – a pályázóknak
„papíron” fel kellett tuningolniuk az igényeiket, és az így keletkező plusz
pénzen osztoztak az érdekükben eljáró Zuschlaggal, illetve Weiszenbergerrel. Az
NFÜ feljelentése szerint a halasi diszkóban éppen ez történt: a 24,7 millió
forintos támogatásból olyan fény- és hangtechnikai berendezéseket vásároltak,
amelyek a pályázatban feltüntetetthez és az elszámolthoz képest jóval gyengébb
minőségűek és olcsóbbak voltak. A híradások szerint volt olyan berendezés, ami
18 millió forintba került, pedig évek óta nincs forgalomban, használt ára pedig
másfél-két millió körül van. Az i-re a pontot az teszi fel, hogy – információink
szerint – egy időben maga Weiszenberger is a diszkóban dolgozott mint technikai
munkatárs és marketinges.
Az egyértelműnek tűnő összefüggések ellenére az egyes ügyeket külön kezelik a
nyomozó hatóságok. A Disco Magic pályázati pénzei kapcsán a Vám- és Pénzügyőrség
Központi Bűnüldözési Parancsnoksága hivatott vizsgálódni, a titkos videón
„valló” Weiszenberger László ügyében a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség, a 75
milliós alapítványi pénzekkel ügyeskedő Zuschlag és tíz társa ellen pedig a
Bács-Kiskun Megyei Főügyészség jár el. Utóbbi hivatal főügyészhelyettese
érdeklődésünkre közölte: február elejére-közepére zárulhat le a nyomozati
munkájuk, amelyben különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen,
bűnszervezetben elkövetett csalás gyanúja fogalmazódott meg az érintettekkel
szemben. Szabó Ferenc azt is elmondta, hogy nem adtak helyt Zuschlag János
szabadlábra helyezési kérelmének, azt elutasítási javaslatukkal együtt
továbbították a nyomozati bírónak, aki napokon belül dönt a kérdésben. Az
exhonatya arra való hivatkozással kérte szabadlábra helyezését, hogy januárban
gyermeke fog születni. Vélhetően kevés az esély arra, hogy ez „felülírja” az
előzetes letartóztatásba helyezés korábbi indokait, vagyis a szökés, elrejtőzés
lehetőségét és az ügy szereplőinek befolyásolását. Nem számít pozitív döntésre
Zuschlag ügyvédje sem. Kovács M. Gábor lapunknak ezt eddigi tapasztalataival
indokolta.
A jogi képviselő a titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem kívánt arról
beszélni, hogy Zuschlag vajon miért nem tett eddig vallomást. Arra pedig –
állítása szerint – nem tudott válaszolni, hogy védence miért nem mondott le
tisztségeiről (a megyei MSZP-ben tisztújítás révén váltak meg tőle, ám a
kiskunhalasi önkormányzatban továbbra is képviselő). Kovács annyit mondott
csupán, hogy Zuschlag korrektnek tartja a vele szembeni bánásmódot, sem pozitív,
sem negatív megkülönböztetést nem tapasztal.
Az MSZP-ben egyébként fordulópontként értelmezik a Zuschlag-ügyet. Több
véleményformáló szocialista szerint ezzel „csontosodott meg” a párt negatív
megítélése. Ráadásul – mondják – a miniszterelnök nem a legszerencsésebb módon
kezelte a szituációt: a nagy elánnal bejelentett köztisztasági csomaggal – amely
azóta lekerült a napirendről –, pontosabban a képviselői fizetések és
költségtérítések „feszegetésével” részben sajátjai ellen fordult. A Zuschlag
utáni éra tapasztalatai közé tartozik továbbá, hogy számos baloldali műsor
szerkesztője arra panaszkodik, a nézettség-hallgatottság a korrupciós botrányok
óta meredeken zuhan.
2008. 01. 04. (XII/1)
