A Széna téren történt túszejtő akció után a bank biztonsági kamerája
rögzítette, amint az általános rémületet kihasználva egy rendőrszázados a
helyiség egyik sarkába sétálva, 23 darab húszezrest, azaz négyszázhatvanezer
forintot tett egy nejlonzacskóba a rábízott pénzből. Az azóta már elfogott férfi
a tárgyaláson beismerte tettét, és rossz anyagi körülményeivel, valamint három
gyermekéről való gondoskodási kötelezettségével magyarázta azt. A Fővárosi
Bíróság Katonai Tanácsa kedden ítéletet hozott az ügyben: elsőfokon szolgálatban
történő kötelességszegésben és lopásban találta bűnösnek a vádlottat, és egy év
nyolc hónapos, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint lefokozásra
ítélte a rendőrt.
Még zajlott a tárgyalás, amikor egy internetes hírportálon napvilágot látott,
hogy még ennél brutálisabb tettek miatt is sár fröccsenhet a rendőri
uniformisra. Egy huszonegy éves nő azért tett feljelentést, mert állítása
szerint május 4-én hajnalban Miskolcról jövet egy rendőrautó került mögé a
Múzeum körúton, és a villogójával leállította. A kocsiban utazó öt rendőr azzal
az indokkal, hogy nem kapcsolta be a biztonsági övét, kenőpénzt követelt tőle,
majd miután a hölgy ezt megtagadta, anélkül hogy a szondát megfújatták volna
vele, közölték, hogy a kapitányságra viszik vérvizsgálatra. Miután mindannyian
beszálltak a rendőrautóba, a rendőrőrs helyett egy kihalt utcában kötöttek ki,
ahol a vád szerint két rendőr is megerőszakolta a fiatal nőt. A feljelentés arra
is kitér, hogy mindezek után a rendőrök szállására kísérték áldozatukat, és
közölték vele, hogy „a világ legrosszabb dolga fog vele történni, ha
feljelentést mer tenni”.
A nő azonban feljelentést tett, és – mivel a gyanúsítottak rendőrök – a
Fővárosi Főügyészség kezdte meg a nyomozást az ügyben. Ihász Sándor fővárosi
főügyész szerdán azt nyilatkozta, hogy „ha úgy tetszik, presztízst csinálunk
belőle, hogy a lehető leggyorsabban, ámde szakszerűen járjunk el ebben az
ügyben”. Mivel a rendőrség szerint még az is kérdéses, hogy egyáltalán valódi
rendőrök voltak-e az elkövetők, a főügyészség egyelőre ennek kiderítésére
koncentrálja erejét. Talán nem is véletlenül: az álrendőrös verzió mellett szól,
hogy a múlt héten zsarolás vádjával vettek őrizetbe két rendőri uniformisban
garázdálkodó férfit, akiket az „igazi rendőrök” éppen közlekedési bírság
kiszabása közben fogtak el. Másrészt a nemi erőszak kapcsán indult belső
rendőrségi vizsgálat egyik tényállítása úgy szól, hogy a szóban forgó helyen egy
időben nem lehetett egyszerre öt rendőr szolgálatban. Dr. Morvai Attila, a
Fővárosi Főügyészség szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy „jelenleg még
ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás”. Morvai szerint több szálon is
elindultak, de még nem tudják megerősíteni, hogy „valódi rendőrök voltak az
elkövetők”. A szóvivő egyébként kivételes esetként kezeli a mostanit, hiszen
„hasonló bűncselekmény nem történt eddig rendőri körökben”. A szóvivő sietett
hozzátenni: „nem szabad egy-két eset alapján az összes rendőrt elítélni”.
Dr. Tuza Péter, a nem szokványos rendőri erőszak áldozatának ügyvédje a nyomozás
hatékonysága érdekeire hivatkozva csak annyit mondott el a Heteknek, hogy „az
összes körülményt figyelembe véve nagy valószínűséggel állítható, hogy valódi
rendőrök voltak az elkövetők”. Az ügyvéd ezt arra alapozza, hogy a védence
szerint mind az öt férfi egyenruhát viselt, valamint egy „rendőrség” felirattal
ellátott gépkocsival közlekedtek.
„A lopás nem csak a rendőrökre jellemző” – reagált a Széna téri ügyre Szilágyi
Mária kriminálpszichológus. Az igazságügyi szakértőként is tevékenykedő
pszichológusnő elismeri ugyan, hogy a stressz, az alacsony fizetés és a
megbecsülés hiánya okozhat zavarokat a rendőrökben, de a fentiek olyan
jelenségek, amelyek a rendőrségen kívül is nemegyszer előfordulnak. Példaként
egy olyan heti hírt hoz fel, amelyben egy szervezet vezetői közel másfél
milliárdos áfacsalást követtek el. „Ehhez képest mi az a négyszázhatvanezer
forint?” – teszi fel a kérdést Szilágyi, miközben tovább sorolja a praxisában
előfordult eseteket. „Nem egyedi eset, hogy egy lakáshoz, halotthoz kiérkező
rendőrök eltulajdonítottak onnan értéktárgyakat, ezeknek az ügyeknek azonban
minden esetben elbocsátás lett a vége” – teszi hozzá.
Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ)
elnöke szerint sem csak a rendőrökben kell keresni a hibát. A fenti ügyeket
álláspontja szerint egyértelműen összefüggésbe lehet hozni azzal, hogy a
rendőrök munkakörülményei és megélhetési viszonyai nagymértékben romlottak az
elmúlt években. Mint mondta: „a közszférát különösen hátrányosan érinti a
konvergenciaprogram; a nyugdíj- és táppénzrendszer szervezeteinken belüli
tervezett megszüntetése pedig már most olyan helyzetet teremtett, hogy jelentős
kiáramlás tapasztalható a fegyveres és rendvédelmi szféra munkaköreiből”. Kónya
úgy véli, ennek a folyamatnak is betudható, hogy ma már a fegyveres alakulatok
dolgozói között sem tapasztalható akkora összetartás, mint régebben. „Akkor
könnyebben kiszúrhatóak voltak az ilyen gyanús alakok, mint ma” – tette hozzá.
Az FRDÉSZ egyébként egy fáklyás demonstrációt is tart június 1-jén, ahol
béremelést és a munkakörülményeik javítását követelik.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »