Egyházi vezetők a miniszternél
Fotó: S. L.
Erről a bizottság egyik tagja, Wildmann János, teológus-közgazdász, az
Egyházfórum című folyóirat főszerkesztője annyit mondott a Heteknek, hogy az
egyházakat „fel kellene tőkésíteni”, azaz egy vagyonalapot létrehozni, mellyel
később az adott egyház maga gazdálkodna. Ez a tőkésítés a szakember szerint az
állam feladata lenne, tekintettel az állami kézbe vett, de később vissza nem
adott egyházi ingatlanokra.
A jelentés az iskolafinanszírozás kérdését is kiemelten tárgyalja, külön kitérve
a felekezeti különbségtételre. A szakemberek véleménye szerint egészen
egyszerűen újra kellene szabályozni az oktatási szektort. Wildmann úgy látja: a
mostani „átláthatatlan” iskolai támogatások helyett egyértelműbb és könnyebben
áttekinthető eszközökkel kellene támogatni az egyházi oktatási intézményeket.
„Jelenleg ugyanis körülbelül negyven tétel címén támogatják az iskolákat,
melyeket a kutatás három hónapja alatt sem sikerült teljesen átlátnunk” –
állítja a szakember, aki ehelyett egy olyan megoldást javasol, melyben az állam
konkrét „fejkvótákkal” járulna hozzá az egyházi intézmények támogatásához. Az
újabb pénzügyi támogatást igénylő beruházásokat pedig – folytatta a
gondolatmenetet Wildmann – kizárólag az iskola finanszírozná.
A bizottság következtetéseinek többek között egy, az MTA Szociológiai Intézete
által készített ezerfős reprezentatív felmérés szolgált alapul. Ebben az
egyházak pártokkal való kapcsolatáról a következő eredmény született: „A
megkérdezettek 36,5 százaléka vélte úgy, hogy az egyházak inkább jobboldali
pártokkal rokonszenveznek, míg csupán 2,6 százalékuk gondolta ugyanezt a
baloldaliakkal kapcsolatban.” Ezt támasztja alá az az adat is, amely szerint az
Orbán-kormány idején az előző évekhez képest a vallási témák aránya
megduplázódott a médiában.
2006. 11. 30. (X/48)
