A Parlament elé vonultak a gazdák. Nehéz tárgyalópartnerek Fotó: MTI
Némi engedmény a tárgyalásokat követően: egy év visszafizetési haladékot kaptak azok az agrárvállalkozók, akik igénybe vették az Európa-terv agrárhitel-lehetőségét. Összesen mintegy 230 milliárd forint, az uniós csatlakozáshoz kapcsolható fejlesztési hitelről van szó, amelyből az idén 30 milliárd forintot kellett volna visszafizetniük. Ez az eredmény azonban nem sokat változtatott a gazdák közérzetén, akiknek egy csoportja a múlt héten kormányellenes jelszavak kiabálása közben megpróbált bejutni az agrártárca épületébe, Németh Imre és Gyurcsány Ferenc lemondását követelve. A miniszterelnök távozásának kérése azért is meglepő, hiszen Gyurcsány alig négy hónapja kormányoz, az agrárium jelenlegi állapotáért nem tehető felelőssé.
A tüntetők között rendre jobboldali és szélsőjobboldali arcok is megjelentek. Meglátogatta a gazdákat a MIÉP elnöke, és feltűntek közöttük a Magyar Jövő Csoport aktivistái is. A hungarizmus nyílt hirdetésével feltűnt Bácsfi Diána és társai a gazdademonstráción tagokat toboroztak, szórólapot osztogattak. A gazdák közül többen jelezték, hogy "vidékre továbbviszik a szórólapokat, továbbviszik az eszmét".
Bagi Béla, a demonstrációs bizottság elnöke is hallott a történetről, és kijelentette: akármit is mondott Bácsfi, a magyar gazda mentalitásától idegen az általa képviselt eszme. A MIÉP vezetője, aki nemcsak a Kossuth, hanem a Felvonulás téren is megjelent, vegyes fogadtatásban részesült. "Bejött a sátorba, erre én kimentem, mert csak megbecsteleníti mindazt, amiért harcolunk" – mondta lapunknak egy Tolna megyei gazda. A Kossuth téri tüntetésen egyébként Árpád-sávos zászlók és a Honfoglalás 2000 transzparensei is fellelhetők voltak.
"A gazdák vagy elhatárolódnak a tüntetéstől, és akkor tárgyalunk, vagy tüntetnek, de amíg ezek a politikai akciók folynak, tárgyalás nincs" – mondhatta némileg joggal Hiller István az elmúlt hétvégén.
"Kormányközeli" szakemberek úgy látják, hogy szakmai kérdésekben már régen megállapodhattak volna a felek, ha a gazdák részéről is meglett volna az akarat. A demonstrációs bizottság szerintük azért nem akar megállapodást, mert úgy ítélik meg, hogy az idő nekik dolgozik: az a fontos számukra, hogy hol és kivel tárgyalnak, nem pedig az, hogy miről. Azonban a kormány számára sem pusztán szakmai ez a megmozdulás. A tét, hogy a baloldal hagyja-e belekényszeríteni magát a vidék ellenségének szerepébe, vagy képes józan érvekkel alátámasztott megoldást találni – mondta egy elemző. Sőt többen azt állítják, a demonstrációt felhasználó politikai erők célja az, hogy az elutasított követelések politikai következményei a Gyurcsány-kormányt terheljék, és ezzel javuljanak a jobboldal választási esélyei.
"Az eddigi kormányok egyikének sem volt egy ciklusokon túlmutató koncepciója a mezőgazdaságra vonatkozóan. Gyakorlatilag szociálpolitikaként kezelték a kérdést, százmilliárdokat osztottak szét komolyabb szakmai célok és preferenciák nélkül" – mondja egy dél-alföldi, gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazda. Súlyos hibának tartja, hogy a kárpótlások során a földbirtokok jó része elaprózódott: jelenleg 1,5 hektár az egy főre jutó átlag földterület, miközben a szántóföldi növények esetében 50 hektár fölött kezdi megérni a termelés, 2-3 hektáron pedig már csak jelentős befektetéssel lehet jövedelmező – mondjuk kertészeti – gazdaságot kialakítani. "A politikusoknak már az elején meg kellett volna őszintén mondaniuk, hogy ez így nem fog menni, de sajnos erről nálunk képtelenség őszintén beszélni, mert rögtön rásütik az emberre, hogy hazaáruló" – véli a gazda. (Mások hozzáteszik, hogy az EU korábban csatlakozott tagállamaiban a mezőgazdaságból élők aránya jóval kisebb, mint nálunk. Amíg mondjuk Németországban vagy Hollandiában a teljes lakosság 1-2 százaléka termelő, addig Magyarországon ez mintegy 8 százalék.) Úgy látja ugyanakkor, hogy a gazdáknak is van felelősségük abban, hogy ilyen helyzetbe jutottak: többségük személyes ellentétek vagy a rossz tapasztalatokból fakadó zsigeri félelmek miatt nem hajlandó az EU-ban egyébként jól működő szövetkezetek létrehozására. (Dániában például a sertéstenyésztők egyetlen szövetkezetbe tömörültek, és saját feldolgozóüzemmel rendelkeznek.)
2005. 03. 04. (IX/9)
