A rendszerváltás óta kormányzati ciklusról ciklusra emelkedett az államtitkári és helyettes államtitkári juttatásban részesülő személyek száma. Az Antall-kabinet hivatalba lépése idején alig több mint ötven fő volt jogosult a közigazgatás legmagasabb rangú tisztségviselőit megillető járandóságokra, már az Orbán-érában is jóval magasabb volt ennél ez a kör, de a Medgyessy-kormány minden elődjénél többnek, majd\' 150 személynek biztosította ezt a juttatást. Répássy Róbert szerint a Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta ez a szám 5-10 fővel bővült, ami szerinte azért aggályos, mert eközben ezres nagyságrend? elbocsátásokat terveznek a közigazgatásban. "Vizet prédikálnak, és bort isznak" – tette hozzá.
Gyurcsány éppen Répássy kérdésére a parlamentben úgy védekezett: amikor az Orbán-kormány 1998-ban átvette a kormányzást, a GDP 7,4 százalékát fordították az állam működési kiadásaira; négy évvel később már 8,5 százalékát. A jelenlegi kormány 2005-ben 7 százalék alá "megy" ezzel a mutatóval, azaz valóban olcsóbban működik majd az állam. "Egy dolog viszont biztos, például az én kabinetemben nem foglalkoztatjuk a futóedzőmet, ha tudja, hogy mire gondolok" – szúrt vissza a miniszterelnök a Fideszből érkező bírálatra, utalva arra, hogy sajtóhírek szerint Orbán Viktor egykori stábjának tagja volt a csapata futballedzője is.
Pulay Gyula, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tájékoztatása szerint jelenleg 27 politikai államtitkárral, 15 közigazgatási államtitkárral és 4 címzetes államtitkárral "rendelkeznek". Pulay Gyula lapunknak elmondta, nincs kimutatásuk arról, hogy kevesebb vagy több államtitkárt foglalkoztatnak, mint a korábbi kormányok.
A legtöbb politikai államtitkár, szám szerint tíz, a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozik, pedig a kancellária többször is átesett "karcsúsításon". A MeH jelenlegi politikai államtitkárai: Veress János, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Baja Ferenc, Gál J. Zoltán korábbi kormányszóvivő, Horn Gábor, aki a koalíció koordinációjáért felel, Nagy Sándor, Pál Béla, Szabó Vilmos, Tóth András, aki a titkosszolgálatokat felügyeli, és Veress József, valamint Suchman Tamás egykori privatizációs miniszter.
A Gyurcsány-kormány újdonsága, hogy úgynevezett miniszterelnöki tanácsadó testületek alakulnak. A testület tagjai egyrészt politikusok, másrészt szakértelmiségiek, akik ezért a tevékenységért nem részesülnek javadalmazásban, legfeljebb a költségeiket – például vidékről Budapestre való utazásukat – állhatja a költségvetés.
Egy kormány közeli forrásunk a testületek létrehozását Medgyessy Péter bukásának körülményeivel magyarázta. Szerinte Medgyessy súlyos hibát követett el azzal, hogy a politikai stratégiaalkotásból kihagyta a kormánypárti frakciókat. A testületek tagjai között ezért ott találhatóak szocialista és szabaddemokrata országgyűlési frakciók reprezentánsai, mint például Burány Sándor és Toller László, Eörsi Mátyás és Béki Gabriella. A testületek "másik fele" a továbbiakban szakértelmiségiekből verbuválódik, akik egy-egy szakterület aktuális újdonságait, kutatási eredményeit és szakmai "trendjeit" képesek a miniszterelnök számára közvetíteni, emellett egy-egy probléma megoldásában – mint például az iraki részvételben – ötletet adni.
Megfigyelhető, hogy Gyurcsány a testületek vezetőinek kiválasztásakor nemcsak támogatóira, mint például a "királycsináló" Toller Lászlóra, hanem kritikusaira is gondolt. Több, korábban a Gyurcsány–Hiller politikai vonalat bíráló szocialista politikus is "sarzsihoz" jutott az említett testületekben. Például az a Jánosi György lett a társadalompolitikai tanácsadó testület elnöke, aki Gyurcsány Ferenc ellen szólalt fel a miniszterelnök-jelölő gyűlésen, és a legutóbbi tisztújító kongresszuson arra intett: "Ha bárki Orbán-szer? vezért akar, az könnyen Fidesz-szer? pártot csinálhat az MSZP-ből." Éppen ennek a testületnek válhat tagjává az a Gazsó Ferenc szociológus professzor, aki korábban a Hiller István által kidolgozott programot nemes egyszerűséggel "papírtigrisnek" minősítette. Emlékezetes, hogy éppen Hiller programjára épül a kormányprogram. Ugyancsak érdekes, hogy a vidékpolitikai testület vezetésére a reformkörös Géczi József lett felkérve, hiszen az elmúlt hónapokban az úgynevezett reformkörösök rendezvényein számos kritika hangzott el az SZDSZ-szel és a menedzser típusú szocialista politikusokkal szemben, "akik részvénytársaságnak tekintik az MSZP-t".
Forrásaink szerint ezzel az ellenfeleit is "becsatornázó" döntésével Gyurcsány Ferenc intézményes lehetőséget teremtett a koalíción belüli feszültségek levezetésére, hiszen a kritikusok lehetőséget kapnak arra, hogy véleményüket "házon belül" elmondhassák, ilyen helyzetben pedig nem szép a nyilvánosság elé vinni a "kritikákat".
2004. 11. 12. (VIII/46)
