Bükkösd határától alig öt kilométerre 1920 óta üzemel kőbánya. A Strabag erre a területre tervezte 25 milliárd forintos beruházását, mivel itt minden alapanyag helyben lenne. A tervek el is készültek, a szakhatóságok megadták a szükséges engedélyeket, ám ekkor a bükkösdiek közül néhányan tiltakozni kezdtek a gyár ellen. Kedden lakossági fórumot tartottak, amelyen a cementgyár pártolói a beremendi tapasztalatokról beszéltek. Csütörtökre viszont az ellenzők szerveztek koncertet, ahol Kispál és a Borz zenekar és Nagy Bandó András humorista vállalta a fellépést.
A polgármester, Mátis István szerint a cementgyár egyértelműen jó lenne a falunak, a lakosság nyerne vele. "Már a tárgyalások elején a befektetőtől kértünk garanciákat. Vállalták például, hogy elsősorban helyieket foglalkoztatnak majd, az iparűzési adót Bükkösdnek fizetik, és nem égetnek hulladékot" – mondta Mátis.
A falut azonban megosztotta a beruházás: az ellenzők és a támogatók is egyesületekbe tömörültek. Az előbbiek megalakították a Zöld Völgyért és a Bükkösdért szervezeteket, míg utóbbiak a Bükkösd Holnapjáért egyesületbe léptek be.
A Bükkösd Holnapjáért alelnöke szerint a falu el fog halni, ha ezt a lehetőséget is elszalasztják. Simonyi Emőke szerint a tehetősebb szülők a gyerekeiket már a közelben lévő városokban íratják be, a falusi turizmushoz pedig – amitől a fejlődést várja az ellentábor – pénz kell, de ezt egyelőre nem tudják előteremteni. "Ha nincs ipar, nincs jövedelem – érvelt Simonyi.
– A cementgyár munkahelyeket teremtene, elindulhatna a csatornaépítés, fejleszteni lehetne a közutat meg az iskolát. Ráadásul a befolyó adókból könnyebben elő lehetne teremteni az önrészt, tehát állami támogatásokra is lehetne számítani."
Simonyi szerint az ellenzők az emberek érzelmeire hatottak, megijesztették őket, hogy a cementgyár a halált jelenti, pedig nem lenne egészségkárosító hatása. "Elterjesztették, hogy bennünket a Strabag fizet, pedig a saját telefonunkat, számítógépünket, nyomtatónkat használjuk. Exportálják a balhét, az ellenzők közül nagyon sokan nem is bükkösdiek" – háborgott az alelnök.
Az egyik ellenzői csoport, a Bükkösdért célja megegyezik a korábban létrejött Zöld Völgyével. Azért kellett mégis megalakulniuk, mert a helyiek sérelmezték, hogy a másik szervezetben sokan nem bükkösdiek. Kasza Zita elnök szerint érintetlen természeti környezetben élnek, és nem szeretnék, ha ipari övezetet alakítanának ki, ami vonzaná a többi gyárat is. A helyi vadász viszont úgy véli, a természetet a gyár már nem károsítaná, viszont annak jelentős anyagi előnyei lennének. Trapp Károly úgy gondolja, ha már nem tudták annak idején megakadályozni a bánya megnyitását, legalább valami haszna is származzon a falunak belőle.
A Zöld Völgyért egyesület elnöke, Friedrich István szerint megállt a fejlődés, amióta bejelentették az építési szándékot. Az elnök szerint céljuk a cementgyár felépítésének megakadályozása, de hosszú távon a természeti környezetet szeretnék megóvni a különböző káros hatásoktól.
Az ellentétek a faluban addig fajultak, hogy elterjedt a hír: az ellenzők rokonai egyre-másra jelentkeznek be, hogy voksolhassanak a vasárnapi referendumon, a körzeti orvosnő pedig kijelentette, akiről megtudja, hogy a cementgyár mellett szavazott, többé nem kezeli. Az előbbit azonban a polgármesteri hivatalban cáfolták, utóbbit pedig az orvosnő tagadja.
"Várható volt, hogy belémkötnek. A munkámban nem találtak kivetnivalót, hát elterjesztették ezt – reagált Dr. Kutnyánszki Valéria a pletykákra. – Ahhoz senkinek semmi köze, hogy magánemberként hogyan vélekedem a cementgyárról, ezt nem lehet összekötni a hivatásommal.
A dolgom az egészség védelme, nem szeretnénk azonban, ha a mi gyerekeink is megbetegednének."
Volcsányi Gábor, a helyi Teleház vezetője szerint a falunak fontos lenne, hogy végre írásos dokumentum legyen azokról az ígéretekről, amelyek eddig pusztán szóban fogalmazódtak meg. A Strabagot a három civil egyesület levélben kereste meg a garanciális kéréseivel. "Megígértük, hogy nem égetünk hulladékot, helyette szénport használunk. Mivel ez teljesen zárt rendszer, csak minimális égéstermék kerül ki, mindössze az egészségügyi határérték tíz százaléka – nyilatkozta Kővári József, a Strabag projektigazgatója. Hozzátette: arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a környezetet is rehabilitálják, folyamatosan visszatelepítik a növényzetet, ahogy halad a kőbányászati kitermelés. A projektigazgató a foglalkoztatással kapcsolatban elmondta: a helyi lakosok nemcsak a gyár felépítésénél, hanem a későbbiekben is előnyt élveznek. Az úttal kapcsolatban a falunak kell eldöntenie, hogy a jelenlegit szeretné felújíttatni, vagy egy elkerülő utat szeretne építtetni. "Mivel ez utóbbi közút lenne, az állami szervekkel kell erről megegyezni, de az önrészt álljuk" – nyilatkozta Kővári az X-Press sajtóügynökségnek.