Képünk illusztráció Fotó: Reuters
A Szegedi Egyetem Onkoterápiás Klinikáján három vastagbél-daganatos beteget térítés ellenében egy olyan szerrel kezeltek, amely a betegség első stádiumában nem használható, mivel erre az eljárásra még nem törzskönyvezték sem Magyarországon, sem külföldön. Az ügy a Dél-Magyarország cím? Csongrád megyei napilap cikke nyomán pattant ki, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója, Matejka Zsuzsanna sajtónyilatkozatában emberen végzett gyógyszerkísérletnek nevezte az eljárást, és levélben szólította fel a klinikát, hogy a jogtalanul elkért összeget – egy kúra ára 2,4 millió forint – fizesse vissza a betegeknek, és fejezze be a szabálytalan kezeléseket. A képet árnyalja, hogy a szóban forgó "E" nev? szert az áttétes végbéldaganatok kezelésére külföldön már törzskönyvezték, és hatékonynak is bizonyult. Vagyis súlyosabb betegség esetén használható, azonban kezdeti stádiumban – még – nem. A kezelést végző professzort, Thurzó Lászlót, az
onkoterápiás klinika igazgatóját azonban szabadság miatt nem tudtuk elérni.
Egy neve elhallgatását kérő szakorvos – a szer közelebbi ismerete nélkül – lapunknak elmondta, vannak olyan gyógyszerek, amelyek gyógyító hatásuk mellett az egészséges sejtekben károkat is okoznak, így engedélyezésüknél azt kell mérlegelniük a szakértőknek, hogy vajon több hasznot okoznak-e, mint kárt. Ezért fordulhat elő, hogy egy adott szert kezdő stádiumban még nem adnak a betegnek, viszont ha súlyosbodik a helyzet, akkor már igen. A szakorvos azt is megjegyezte, hogy a fiatal szervezetek esetében a vastagbél-daganatos megbetegedés sokkal gyorsabb lefolyású, mint az idősebbeknél (2-3 év alatt a kezelések mellett is bekövetkezhet a beteg halála), viszont a gyógyszerek káros hatásainak jobban ellenállnak. Ezért dönthetett úgy a szegedi orvos, hogy a fiatal betegei érdekében alkalmazza az egyébként nem szabályos kúrát. Az általunk megkérdezett szakértő azt is megjegyezte, hogy nemzetközi konferenciákon kollégáival együtt ő is számos gyógyszert kap kipróbálásra, olyanokat is, amelyek itthon nem törzskönyvezettek. Ezeket általános gyakorlat szerint saját magán, hozzátartozóin vagy akár egyes betegeken is kipróbálja. Tapasztalatai szerint külföldön nagyságrendekkel hatékonyabb rákellenes gyógyszerek vannak forgalomban, mint itthon – ezeket azonban a hazai egészségbiztosítás nem tudná finanszírozni. Az OEP-nél ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondták: nem ők döntik el, hogy mely gyógyszereket törzskönyvezik hazánkban, ez pusztán a gyártók megkeresésétől, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) állásfoglalásától függ. Ugyanakkor van arra is lehetőség, hogy nálunk még nem bevezetett szereket, az OGYI által kiállított egyedi behozatali engedély birtokában használhatnak a hazai egészségügyi intézményekben. Sőt, ha a méltányossági kérelmet az OEP kedvezően bírálja el, akkor a szert a magyarországi egészségbiztosítás finanszírozza. Erről tájékoztatta lapunkat Paál Tamás professzor, az OGYI főigazgatója is, hozzátéve, hogy még nem törzskönyvezett gyógyszereket is lehet használni kísérleti jelleggel, szigorú és folyamatos ellenőrzés mellett. A főigazgató azzal kapcsolatban, hogy egyes orvosok esetleg engedély nélkül próbálnak ki külföldről behozott gyógyszereket, elmondta: intézetüknek nincs hatósági jogosítványa ennek vizsgálatára.
A szegedi esetről az ügyben indított vizsgálat lezárásáig sem az OGYI, sem az OEP illetékesei nem nyilatkoznak.
A szegedi klinika ugyanis OGYI-engedéllyel hozatta be a szóban forgó gyógyszert, azonban az nem tisztázott, hogy az engedély birtokában a szert lehetett-e használni az első stádiumos betegek kezelésére, vagy nem.
2004. 03. 19. (VIII/12)
