Mécs Imre az újságírók gyűrűjében 2002 augusztusában. Hosszú, forró nyár, de minek? Fotó: MTI
Mint emlékezetes, a Medgyessy Péter kémelhárító múltja kapcsán tavaly júniusban kirobbant botrányt követően kiegyezés született a két kormánypárt között. Az SZDSZ azzal a feltétellel biztosította további bizalmáról a miniszterelnököt, hogy az MSZP lehetővé teszi a rendszerváltást követő kormányok tagjainak állambiztonsági múltjának vizsgálatát. (Az eddigi átvilágítások során az átvilágítóbírák csak a III/III-as tevékenységet voltak hivatottak vizsgálni.) A honatyák ezt követően szinte egyhangúlag szavazták meg az úgynevezett Mécs-bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatot. A testület vizsgálódása során megállapította, hogy a rendszerváltás óta minden kormánynak voltak olyan tagjai, akik korábban állambiztonsági szerepet vállaltak (vagyis az III/I – III/V-ös ügyosztály valamelyikének dolgoztak). A megállapítást azonban nem tudták az országgyűlés elé vinni, mivel a Fidesz képviselői néhány ülést követően nem vettek részt a testület további munkájában. A bizottság kormánypárti tagjai állítják, hogy nem szivárogtattak ki információkat, mégis sorra jelentek meg az érintettek nevei a médiában. A bizottság látókörébe került huszonnégy egykori és jelenlegi kormánytag közül összesen tízről bizonyosodott be állambiztonsági múltja, ám ezek neve nem került nyilvánosságra. Így nem lehet tudni, hogy ugyanarról a tíz személyről van-e szó, akiknek a neve a sajtóban megjelent, illetve akikkel kapcsolatban korábban Mécs Imre sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "érintettek lehetnek". (A tíz megnevezett között szerepelt Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter miniszterelnök, az azóta elhunyt Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő és Sárossy László, akik államtitkárok voltak az Antall-kormányban, és Bogár László, az Antall- és az Orbán-kormány államtitkára, valamint Kádár Béla, az Antall-kormány külgazdasági minisztere és Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési minisztere. Kádárról és Nógrádiról később kiderült, valójában nem érintettek, Martonyi pedig azt állította, be akarták szervezni, de ő ezt elutasította. Ezen kívül Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár a bizottságtól függetlenül tájékoztatták a közvéleményt állambiztonsági múltjukról.)
Az Alkotmánybíróság a héten egyhangúlag elfogadott határozatával visszamenőleges hatállyal megszüntette a Mécs-bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozatot. Az alkotmánybírák szerint az országgyűlés azzal idézte elő a mulasztásos alkotmányellenességet, hogy törvényileg nem szabályozta az állandó és ideiglenes parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységének rendjét. Ez azt jelenti, hogy bár a bizottsági meghallgatások és idézések nem alkotmányellenesek, ám nem volt konkrét törvény, ami kimondta volna, hogy például a bizottsági idézésekre kötelező megjelenni. Ennek hiányában – ahogy Mécs Imre lapunknak fogalmazott –, "alkotmányellenesnek minősül a rendszerváltásig visszamenőleg
valamennyi parlamenti bizottság azon tevékenysége, amelynek során másokat beidéztek, illetve meghallgattak". Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az AB a Mécs-bizottság megállapításait nem vitatja.
Mécs Imre egyébként üdvözli az AB határozatát. Mint mondta, bár a testület fel volt rá hatalmazva, hogy – az államtitkokon kívül – minden tudomásukra jutott információt nyilvánosságra hozzanak, ezt mégsem tették meg, ugyanis felismerték, hogy ennek a lépésnek nincs meg a törvényi háttere. "Mi már akkor javasoltuk a házelnöknek azt a törvényi rendezését, amit most az Alkotmánybíróság kötelezően előírt" – mondta Mécs Imre.
Simon Gábor (MSZP), aki szintén tagja volt a Mécs-bizottságnak, az egykori elnökhöz hasonlóan örül az AB döntésének. "Nemcsak ebben az esetben, hanem más vizsgálóbizottságok esetében sem volt jogorvoslati lehetősége a meghallgatott vagy vizsgált személyeknek" – mondta lapunknak a politikus, aki emlékeztetett rá, hogy szocialista képviselők korábban – a Fidesz-kormány alatt, 1999-ben és 2001-ben – kétszer is nyújtottak be a bizottsági munka jogi hátterét rendezni hivatott törvényjavaslatot, ám azokat akkor tárgysorozatba sem vették.
Demeter Ervin fideszes politikus szerint az AB döntése "határozott figyelmeztetés" a kormánypártok számára. "Nagyon fontos időben jött ez az ítélet, mert ez kijelöli az alkotmányos kereteket a kormány számára, amely a független intézmények támadásával tölti az idejét" – fogalmazott a politikus a Távirati Irodának.
A D–209-es botrány kapcsán kötött MSZP–SZDSZ alku másik eleme az új ügynöktörvény és a levéltári törvény megszavazása volt. Az előbbi lehetővé tette volna az eddigi kormánytagok mellett más közszereplők – köztük egyházi vezetők, újságírók, bírák, ügyészek – állambiztonsági múltjának vizsgálatát is. A szocialista frakció azonban módosító indítványt nyújtott be a törvénytervezethez, amely jelentősen szűkítette az átvilágítandók körét. A módosító indítványt az ellenzékkel közösen meg is szavazta az MSZP. Ezt követően az SZDSZ nem szavazta meg a jelentősen "felpuhított" tervezetet, így az nem került elfogadásra. A levéltári törvény viszont "keresztülment" az országgyűlésen. Ez alapján felállításra került az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, ahová átszállítják az államtitkot nem sértő pártállami állambiztonsági iratokat. Ezek közül a közszereplőkre vonatkozó anyagok kutathatóak.
2003. 11. 07. (VII/45)
