hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lekapcsolt átvilágítás
Mécs-bizottság: mintha nem is létezett volna

2003. 11. 10.
"Alkotmányellenes volt a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat" – mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) héten meghozott határozata. Az úgynevezett Mécs-bizottság – amelyet a D–209-es botrány után hoztak létre – az eddigi kormányok mindegyikében talált állambiztonsági múlttal rendelkező tagokat, ám a grémium munkáját sok kritika is érte, elsősorban a kiszivárgott információk miatt. Az AB legfőbb kifogása azonban az állandó és ideiglenes bizottságok munkáját szabályozó törvény hiánya volt.



Mécs Imre az újságírók gyűrűjében 2002 augusztusában. Hosszú, forró nyár, de minek? Fotó: MTI

Mint emlékezetes, a Medgyessy Péter kémelhárító múltja kapcsán tavaly júniusban kirobbant botrányt követően kiegyezés született a két kormánypárt között. Az SZDSZ azzal a feltétellel biztosította további bizalmáról a miniszterelnököt, hogy az MSZP lehetővé teszi a rendszerváltást követő kormányok tagjainak állambiztonsági múltjának vizsgálatát. (Az eddigi átvilágítások során az átvilágítóbírák csak a III/III-as tevékenységet voltak hivatottak vizsgálni.) A honatyák ezt követően szinte egyhangúlag szavazták meg az úgynevezett Mécs-bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatot. A testület vizsgálódása során megállapította, hogy a rendszerváltás óta minden kormánynak voltak olyan tagjai, akik korábban állambiztonsági szerepet vállaltak (vagyis az III/I – III/V-ös ügyosztály valamelyikének dolgoztak). A megállapítást azonban nem tudták az országgyűlés elé vinni, mivel a Fidesz képviselői néhány ülést követően nem vettek részt a testület további munkájában. A bizottság kormánypárti tagjai állítják, hogy nem szivárogtattak ki információkat, mégis sorra jelentek meg az érintettek nevei a médiában. A bizottság látókörébe került huszonnégy egykori és jelenlegi kormánytag közül összesen tízről bizonyosodott be állambiztonsági múltja, ám ezek neve nem került nyilvánosságra. Így nem lehet tudni, hogy ugyanarról a tíz személyről van-e szó, akiknek a neve a sajtóban megjelent, illetve akikkel kapcsolatban korábban Mécs Imre sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "érintettek lehetnek". (A tíz megnevezett között szerepelt Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter miniszterelnök, az azóta elhunyt Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő és Sárossy László, akik államtitkárok voltak az Antall-kormányban, és Bogár László, az Antall- és az Orbán-kormány államtitkára, valamint Kádár Béla, az Antall-kormány külgazdasági minisztere és Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési minisztere. Kádárról és Nógrádiról később kiderült, valójában nem érintettek, Martonyi pedig azt állította, be akarták szervezni, de ő ezt elutasította. Ezen kívül Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár a bizottságtól függetlenül tájékoztatták a közvéleményt állambiztonsági múltjukról.) 

Az Alkotmánybíróság a héten egyhangúlag elfogadott határozatával visszamenőleges hatállyal megszüntette a Mécs-bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozatot. Az alkotmánybírák szerint az országgyűlés azzal idézte elő a mulasztásos alkotmányellenességet, hogy törvényileg nem szabályozta az állandó és ideiglenes parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységének rendjét. Ez azt jelenti, hogy bár a bizottsági meghallgatások és idézések nem alkotmányellenesek, ám nem volt konkrét törvény, ami kimondta volna, hogy például a bizottsági idézésekre kötelező megjelenni. Ennek hiányában – ahogy Mécs Imre lapunknak fogalmazott –, "alkotmányellenesnek minősül a rendszerváltásig visszamenőleg
valamennyi parlamenti bizottság azon tevékenysége, amelynek során másokat beidéztek, illetve meghallgattak". Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az AB a Mécs-bizottság megállapításait nem vitatja.

Mécs Imre egyébként üdvözli az AB határozatát. Mint mondta, bár a testület fel volt rá hatalmazva, hogy – az államtitkokon kívül – minden tudomásukra jutott információt nyilvánosságra hozzanak, ezt mégsem tették meg, ugyanis felismerték, hogy ennek a lépésnek nincs meg a törvényi háttere. "Mi már akkor javasoltuk a házelnöknek azt a törvényi rendezését, amit most az Alkotmánybíróság kötelezően előírt" – mondta Mécs Imre.

Simon Gábor (MSZP), aki szintén tagja volt a Mécs-bizottságnak, az egykori elnökhöz hasonlóan örül az AB döntésének. "Nemcsak ebben az esetben, hanem más vizsgálóbizottságok esetében sem volt jogorvoslati lehetősége a meghallgatott vagy vizsgált személyeknek" – mondta lapunknak a politikus, aki emlékeztetett rá, hogy szocialista képviselők korábban – a Fidesz-kormány alatt, 1999-ben és 2001-ben – kétszer is nyújtottak be a bizottsági munka jogi hátterét rendezni hivatott törvényjavaslatot, ám azokat akkor tárgysorozatba sem vették. 

Demeter Ervin fideszes politikus szerint az AB döntése "határozott figyelmeztetés" a kormánypártok számára. "Nagyon fontos időben jött ez az ítélet, mert ez kijelöli az alkotmányos kereteket a kormány számára, amely a független intézmények támadásával tölti az idejét" – fogalmazott a politikus a Távirati Irodának.

A D–209-es botrány kapcsán kötött MSZP–SZDSZ alku másik eleme az új ügynöktörvény és a levéltári törvény megszavazása volt. Az előbbi lehetővé tette volna az eddigi kormánytagok mellett más közszereplők – köztük egyházi vezetők, újságírók, bírák, ügyészek – állambiztonsági múltjának vizsgálatát is. A szocialista frakció azonban módosító indítványt nyújtott be a törvénytervezethez, amely jelentősen szűkítette az átvilágítandók körét. A módosító indítványt az ellenzékkel közösen meg is szavazta az MSZP. Ezt követően az SZDSZ nem szavazta meg a jelentősen "felpuhított" tervezetet, így az nem került elfogadásra. A levéltári törvény viszont "keresztülment" az országgyűlésen. Ez alapján felállításra került az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, ahová átszállítják az államtitkot nem sértő pártállami állambiztonsági iratokat. Ezek közül a közszereplőkre vonatkozó anyagok kutathatóak.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!