A Fővárosi Bíróság (FB) tavaly decemberben első fokon közösség elleni izgatás miatt másfél év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte ifjabb Hegedűs Lórántot, és 525 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta Metes Györgyöt, az ominózus lap szerkesztőjét. A Fővárosi Ítélőtábla azonban múlt héten másodfokon mindkettőjüket felmentette a vád alól. A jogerős ítélet szerint a református lelkész vádbeli cikke "lehet sértő, meghökkentő, aggodalmat keltő, de bűncselekményt nem valósít meg". A bíró a szóbeli indoklásában alkotmánybírósági döntésekre hivatkozva leszögezte: a bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy tevékeny gyűlöletre, erőszakos cselekményre való felhívás, konkrét jogok közvetlen fenyegetése valósuljon meg.
Az ítélet kihirdetését követően közéleti szereplők egy csoportja két országos napilap hasábjain, fizetett hirdetésekben tiltakoztak az ítélőtábla döntése ellen, amely szerintük "azt üzeni a magyar társadalomnak, hogy a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus és az antiszemitizmus legitim, összeegyeztethető eleme a hazai közéletnek". Kovács László külügyminiszterként és egyben pártelnökként szintén éles hangú közleményben bírálta az ítéletet, mivel az szerinte közvetlen belpolitikai hatása mellett árt az ország nemzetközi megítélésének is. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége pedig kilátásba helyezte, hogy nemzetközi színtérre viszik az ügyet.
A megnyilatkozásokra reagálva Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke felhívásban fordult a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz és az Országgyűléshez a jogállamiság védelmében. "A bíróságok döntései a nyilvánosság előtt vitathatóak; de ez utóbbi nem csupán erkölcsileg, hanem jogilag is kifogásolható" – írja Lomnici. Példaként említi Tamás Gáspár Miklósnak az egyik napilap hasábjain megjelenő véleményét, miszerint "a bírák jelentős része ahhoz a felső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket". "Nem helyes, ha egy bírósági ítéletet egy politikus véleményez, vagy
állásfoglalásával befolyásolni akarja a döntést, ugyanis a bírói függetlenség rendkívül fontos érték" – véli Lomnicihoz hasonlóan Fodor Gábor szabaddemokrata országgyűlési képviselő is, aki – mint a Heteknek elmondta – nem ért egyet a fentebb idézett, közéleti szereplők által jegyzett, az ítéletet bíráló közleménnyel. Ezért egy másik állásfoglalást adott közre, amelyhez számos neves közéleti személyiség csatlakozott. Ebben leszögezik, hogy a szólásszabadság "gyakran a számunkra elfogadhatatlan nézetek hangoztatásának szabadságát is jelenti", azonban nem engedhető meg ennek a jognak a korlátozása olyan ember miatt, "aki a történelem szemétdombjára való nézetekkel próbál feltűnést kelteni". Fodor Gábor szerint azonban a sajtónak nemhogy joga, kötelessége is elemezni, véleményezni az ítéletet.
"A bírósági ítélet mindenkire kötelező érvényű, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne véleményezni. Ugyanakkor a politikai szokásjog és az erkölcs azt diktálja, hogy egy politikusnak ezt nem illik, nem szerencsés" – nyilatkozta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. Mint elmondta, az első- és másodfokú ítélet közötti ellentmondás megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy az első esetben a bíró a Legfelsőbb Bíróság, a másodikban viszont az alkotmánybíróság joggyakorlatát vette alapul – ez utóbbi szerint az ilyen megnyilvánulások beletartoznak a véleménynyilvánítás szabadságába. "Nyilván van politikai véleményem is, de azt megtartom magamnak. Mint jogász azt mondom: én el tudom fogadni az ítéletet. Erről a témáról egyébként higgadt hangvételű, szakmai vitát kellene folytatni. Ellentmondásosnak tartom, hogy ha valaki például egy önkényuralmi jelképet felállít, akkor ezért »helyből« egy év szabadságvesztést kap, ha viszont olyanokat ír, mint ifjabb Hegedűs, akkor felmentik" – magyarázta Kolláth György, aki úgy látja, nem büntetőjogi, hanem polgári peres úton lenne szerencsésebb a hasonló ügyeket lefolytatni. Ennek keretei azonban szerinte nincsenek egyértelműen meghatározva.
"Meg vagyunk döbbenve, hogy kormánypolitikusok és egyes liberális körök a köztársaság alapintézményét ilyen arcátlanul támadják" – fogalmazott lapunknak Győri Béla, a MIÉP szóvivője. (Hasonló nyilatkozatokat tettek az ügy kapcsán ellenzéki politikusok is.) Győri Béla azt is elmondta: ők az elsőfokú ítélet kihirdetésekor sem vonták kétségbe a független magyar bíróság döntését, és "másokkal ellentétben" most sem teszik. A MIÉP aláírásgyűjtést kezdeményez a bírói függetlenség védelmében. Az aláírási ív szerint "a Mazsihisz és köre (...) lázadást szít a bíróság ellen".
A Hegedűs-per kapcsán újra felerősödött a vita az MSZP által tervezett, a gyűlöletbeszéddel összefüggő Btk.-módosításról. A jelenleg érvényes jogszabály szerint hároméves börtönbüntetés fenyegeti azokat, akik nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportja vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszítanak. A szocialisták elképzelése szerint a jövőben nemcsak az uszítást, hanem az izgatást is szankcionálnia kellene a törvénynek. (Az uszítás közvetlen erőszakos cselekvésre hív fel, az izgatás viszont nem.) A módosítás egy korábbi tervezete azt is bűncselekménynek minősítette volna, ha valaki mások alsóbb- vagy saját csoportja felsőbbrendűségét hangoztatja. Az SZDSZ-szel történt egyeztetések során a szocialisták többek között ezt a részt is törölték a tervezetből, azonban hat szabaddemokrata képviselő továbbra sem szavazza meg a módosítást. Közéjük tartozik Fodor Gábor is, aki lapunknak elmondta, véleményük szerint – amely egybecseng az Alkotmánybíróság állásfoglalásával – az izgatás a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik, ennek a jognak a korlátozása pedig alkotmányba ütköző. "A Btk.-módosítás jó szándékú, de téves elképzelés. A tervezet éppen azokat sújtaná, akik esküdt ellenségei az antiszemita, kirekesztő nézeteknek. Ha ugyanis valaki éles hangnemben kikelne az uszítók ellen, vagy például több száz évvel ezelőtti prédikátorokhoz hasonlóan, szinte nyomdafestéket nem tűrő nyilatkozatokat tenne más egyházakkal kapcsolatban, az könnyen a vádlottak padján találhatná magát" – fogalmazott Fodor Gábor, aki szerint társadalmi eszközökkel, "eszmét eszmével szembeállítva" kell küzdeni a kirekesztő nézetek ellen.
"Bebizonyosodott, hogy naivság azt gondolni, hogy a jelenlegi jogszabály védelmet nyújt a gyűlöletbeszéd ellen" – nyilatkozta a Heteknek Újhelyi István szocialista országgyűlési képviselő, az Ifjú Szocialisták elnöke. Szerinte ezért mindenképpen szükség van a büntető törvénykönyv vonatkozó jogszabályának módosítására. Arra a felvetésre, hogy a törvény szigorításával a véleménynyilvánítás szabadsága is csorbulna, a politikus úgy reagált: nem szigorításban, hanem pontosításban gondolkodnak. "Részben osztom azok véleményét, akik szerint társadalmi és politikai eszközökkel, valamint polgári peres eljárásokkal kell küzdeni az uszító beszédek ellen, de pusztán erre hagyatkozni Magyarországon majd csak kétszáz év múlva lehet. Már többször bebizonyosodott ugyanis, hogy például a szélsőjobboldal felé rendszeres gesztusokat tevő jobboldalnak nincs szándékában radikálisan elhatárolódni az antiszemita nézetektől" – fogalmazott Újhelyi, aki szerint minden olyan törvény, amely mások védelmében valamiféle korlátot állít az emberi szabadságjogok elé, kétélű, de ebben a helyzetben "ezt be kell vállalni, különben balkanizálódhatunk".
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a témával kapcsolatban a távirati irodának elmondta: az SZDSZ-frakció többsége megszavazza a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogszabály-módosítást, azzal a feltétellel, hogy a kihirdetés előtt az Alkotmánybíróság végezzen előzetes normakontrollt a jogszabályon.
Szemüveget a bíróknak - Tamás Gáspár Miklós
"Nem az a kérdés, hogy nekem rossz véleményem van-e bizonyos jogászi csoportokról, vagy sem. Lomnici Zoltán egyszerűen kiemelt egy mondatot a cikkemből, hogy legyen mire hivatkoznia. Egyébként egy teljesen közismert dologról beszéltem a bírók kapcsán, arról, hogy sokszor nem csupán indirekt módon asszisztálnak az antiszemitizmus térhódításához. Ismervén az országot kijelenthető: fasisztát itt el nem ítélnek. Csak valamilyen véletlen baleset lehetett, hogy egy elsőfokú bíróság elítélte ezt a pasast.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »