"A felvételi ponthatárok egy igen hosszú folyamat során, számos tényező következményeként alakulnak ki" – nyilatkozta a Heteknek Kabarcz Zsófia, a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) sajtóreferense. A diákok már a 11. évfolyamban elkezdik gyűjteni pontjaikat a tanulmányi eredményeik alapján, majd a következő évben beadják a jelentkezésüket egy (vagy több) felsőoktatási intézménybe. Mint Kabarcz Zsófia hangsúlyozta, a majdani ponthatárok nagyban függnek attól, hogy egy adott iskolába összesen hányan jelentkeznek, a jelentkezők hányadik helyen jelölik meg az intézményt, illetve hogy oda mennyi diákot vesznek fel az adott évben. Ezt követi maga a felvételi, ahol a felvételizők saját tudásukról adnak számot. "Ebből is látszik, hogy pusztán a ponthatárokból nem lehet egzakt következtetéseket levonni egy főiskola vagy egyetem színvonalára vagy a felvételiző diákok felkészültségére vonatkozóan" – magyarázta a FISZ munkatársa. Az már inkább kitűnik, hogy az egyes szakoknak milyen a népszerűségük. Hiszen ahová sokan jelentkeznek, ott a ponthatárok is feljebb csúsznak, ahová kevesebben, ott lejjebb. "Az elmúlt évekhez képest csökkent például a jogi karok népszerűsége. Ezekre most viszonylag alacsony pontszámmal be lehet jutni. Ezzel szemben nőtt a kommunikációra jelentkezők száma, a műszaki és a gazdasági szakok pedig tartják magukat, az informatika népszerűsége talán egy kissé visszaesett" – sorolta Kabarcz Zsófia.
A FISZ-nek a közelmúltban végzett kutatása is alátámasztja ezeket a tendenciákat. A felmérést nemcsak a végzősök, hanem a 10., 11. évfolyamosok között is elvégezték. Az eredmények szerint a jogi karrier népszerűsége a harmadik helyről a hetedikre esett vissza a tavalyi felmérés óta. (Az idei felvételi jelentkezési adatokat nézve a jogi karok a harmadik helyen állnak.) A megkérdezett diákok körében a gazdasági és a kommunikációs pályák a legnépszerűbbek. Érdekes eredmény, hogy a tizenegyedikesek közül az átlagosnál többen készülnek katonai, rendvédelmi pályákra, míg a 2005-ben érettségizők körében a művészeti és az informatikai pályákról mondhatjuk el ugyanezt. A budapestieket az átlagosnál jobban vonzza a műszaki pálya (14 százalék), a vidéki nagyvárosokban az orvosi népszerűbb az átlagosnál (8 százalék), a kisebb települések középiskoláiba járók körében pedig a tanári (15 százalék) és a katonai, rendvédelmi pályák (9 százalék) kedveltek.
Idén egyébként a 105 ezer felvételt nyert hallgató valamivel több mint felét államilag finanszírozott, a többieket pedig költségtérítéses képzésre vették fel. Az előbbi képzésben a nappalisok 46 százaléka egyetemi, 54 százaléka főiskolai szinten kezdheti meg tanulmányait. Egyetemi szinten a műszaki, a
klasszikus bölcsész s a gazdasági területre vették fel a legtöbb hallgatót.
2003. 07. 25. (VII/30)
