"Felszólítjuk a kormányt, hogy semmilyen módon ne támogassa az Egyesült Államok tervezett iraki agresszióját, tegyen meg mindent a háború elkerülése érdekében." – hangzott el a többségében alternatív baloldali civil szervezetek által, Az iraki háború ellen, a békéért címmel a héten megrendezett vitafórum közös állásfoglalásában. Az est meghívott vendége Horn Gyula, a Szocialista Internacionálé alelnöke volt, aki a rendezvényen egyedül maradt azzal a véleményével, hogy a terrorizmus elleni harcban Amerika jogosan nyúl a fegyverekhez. Mint a volt miniszterelnök vitaindítójában, vállalva a hallgatóság általános véleményével való konfrontációt, elmondta: a terroristák nem szabadságharcosok, és nem igaz az a szetereotípia, hogy az elnyomott szegény nemzetek nyúlnának ehhez az eszközhöz, hiszen a terroristák többsége nagyon is jómódú. Mint kiemelte: a terroristákkal nem lehet és nem is szabad kompromisszumot kötni. "Magam is azt vallom, hogy aki háborút akar, az nem komplett, de ha nincs más megoldás, ehhez kell folyamodni." – mondta Horn, aki szerint a terrorizmus ellen folyó nemzetközi harcból – erejéhez mérten – Magyarországnak is ki kell venni a részét. Ezt a kötelességet szerinte hazánk már teljesítette azzal, hogy Taszárt felajánlotta az iraki ellenzékiek kiképzésének helyszínéül.
Krausz Tamás történész ezzel szemben úgy érvelt: nem bizonyított, hogy fegyveres harccal fel lehet számolni a terrorizmust, illetve arra sincs bizonyíték, hogy az al-Kaidát Irakból finanszíroznák. "Nem lehet figyelmen kívül hagyni az amerikai fegyverlobbi erejét, illetve azt a gazdasági tényt sem, hogy az USA-nak elemi érdeke az iraki olaj fölött való diszponálás." – hangsúlyozta Krausz, aki azt sem érti: az USA miért "válogat" a likvidálandó, tömegpusztító fegyverekkel rendelkező diktátorok között. Ezt követően több felszólaló is amelett tett hitet, hogy a diktátorok elleni küzdelemben csupán békés eszközöket lenne kívánatos használni, erre azonban Horn Gyula úgy replikázott: mondjanak olyan békés megoldást, mellyel a terrorizmus ellen sikeresen fel lehet venni a küzdelmet. Krausz Tamás szerint őszintén meg kell mondani, erre a kérdésre nincs világos válasz, de – mint mondta – a terrorizmus felszámolásának egyik kulcsa a "tőkés gazdasági rendszerből fakadó társadalmi igazságtalanságok felszámolása" lehetne.
A vitában – amelyben többek között az Alba Kör, az ATTAC, a Nemzetközi Pax Romana, a Humanista Mozgalom, a Marx Károly Társaság, a Létminimum Alatt Élők Társasága szólaltak fel – az est folyamán olyan szélsőségesen Amerika-, illetve esetenként Izrael-ellenes hozzászólások is elhangoztak ("terrorista zsidók", "palesztin népirtás"), amelyek már-már a szélsőjobbos retorikát idézték. Horn Gyula élesen elhatárolódott ezektől és kijelentette: Izrael állama 58 éve küzd a fennmaradásért, és ezalatt kizárólag védekező jelleg? háborúkat indított.
Az eseményen részt vevő baloldali érzelm? civilekhez hasonlóan nyilatkozott lapunknak a Jobbik Magyarországért elnevezés? jobboldali ifjúsági szervezet alelnöke, Vona Gábor is. "Miközben George W. Bush keresztény politkusnak, sőt a világbéke letéteményesének állítja magát, farizeusi módon más országok – nem csak irakiakról van szó – belügyibe avatkozik bele." – mondta Vona, aki szerint vitathatatlan, hogy Szaddam rendszere "óriási szenvedéseket okoz az iraki népnek, azonban az irak elleni amerikai háború, illetve általában a terror elleni harc mára az amerikai világuralmi törekvések ürügyévé vált".
Vona nyilatkozata egybecseng több jobboldali publicista és szervezet álláspontjával. Ez azért is különös, hiszen az Egyesült Államok elnöke elméletileg jobboldalinak számít. Logikusnak tűnhetne, hogy a magyar jobboldal intellektuális, szellemi és ideológia muníciót éppen a világ talán legbefolyásosabb jobboldali pártjától, az amerikai Republikánus Párttól merít. Ezzel ellentétes, hogy Simicskó István, a Fidesz frakcióvezetője több nyilatkozatában is Taszár átengedését az az Egyesült Államok hadseregének, elhibázott döntésnek nevezte.
Simon János politológus, az ELTE tanára ( akit egy ízben Orbán Viktor is felkért tanácsadásra ) is úgy látja, elhibázott az amerikai intervenció, illetve az ahhoz való magyar segítségnyújtás. "Úgy gondolom a kormány nem mérte fel teljes mértékben a taszári bázis amerikaiaknak való felajánlásának biztonságpolitikai kockázatát. Nem ideológiai, hanem realpolitikai okokból mondom ezt: hazánk lépését radikális arab körök negatívan fogják értékelni. És ha már a biztonságnál tartunk, azt sem szabad elfelejteni, hogy európa harmadik legnagyobb létszámú zsidósága él Budapesten." – fogalmazott a politológus.
2003. 01. 17. (VII/3)
