Gy. Németh Erzsébet, Mandur László és Demszky Gábor. Mosolyszünet előtt Fotó: S. L.
"Reálértéken öt százalékkal kevesebb pénzzel gazdálkodhat idén Budapest huszonnégy önkormányzata, mint a tavalyi évben" – jelentette be Demszky Gábor a huszonhárom kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási tervének kidolgozása kapcsán. A főpolgármester úgy látja, tovább élnek az előző kormányzati ciklus Budapest gazdaságát ellehetetlenítő, diszkriminatív intézkedései. Többek között arról is beszélt, hogy a fővárosi illetékbevételekből idén 7 milliárd forintot, az adóerő-képesség alapján pedig a tavalyi 10,5 helyett most mintegy 17 milliárd forintot vonnak el a fővárostól.
Mint Hubert Béla, a fővárosi közgyűlés szabaddemokrata frakcióvezető-helyettese lapunknak elmondta, a huszonnégy fővárosi önkormányzat között szétosztásra kerülő összeg idén mintegy 255 milliárd forintot tesz ki, amelyből az egyes kerületek, illetve a fővárosi önkormányzat feladataikkal arányos részt fognak kapni. Mivel az elosztás pontos módja törvényileg nem szabályozott (ez ebben az évben fog megtörténni), mindenki igyekszik nagyobb részt kiharcolni magának a forrásmegosztási "tortából". Hubert Béla hangsúlyozta: ugyan az idei keret – a gépjárm?adó helyben maradása, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének megduplázása, illetve a növekvő adóbevételek folytán – mintegy 50 milliárd forinttal több, mint a tavalyi évben, ám ezt az összeget szinte teljes egészében a közalkalmazotti béremelésekre kell fordítani. Vagyis SZDSZ-es érvelés szerint a kormány úgy "ajándékoz", hogy közben az önkormányzatokkal finanszíroztatja azt meg. A tényleges bevételtöbbletként megjelenő 3-4 milliárd forint pedig az infláció mértékét sem fedezi. Hubert szerint lesznek olyan kerületek, ahol jelentős gondot fog okozni a béremelések biztosítása.
Demszky Gábor sajtótájékoztatóján arra is utalt, hogy a szűkösebb költségvetés miatt akár betervezett fejlesztések is elmaradhatnak a fővárosban. A Napkelte cím? műsorban példaként említette a 4-es metró megépítésének, illetve a 2-es metró felújításának esetleges elmaradását.
"Egyszerűen nem lehet így számolni, ahogy Demszky Gábor teszi" – mondta lapunknak Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi szocialisták frakcióvezetője. Mint kifejtette, korábban a béremeléseket az önkormányzatoknak önállóan kellett finanszírozniuk, ezzel szemben a mostani kormányzat ehhez biztosította a forrásokat is. Gy. Németh szerint nem szabad elfelejtkezni a Medgyessy-kormány által a fővárosnak nyújtott hitelgaranciákról, az elmúlt négy évben visszatartott, most azonban hozzáférhető cél- és címzett állami támogatásokról, illetve a BKV 38 milliárdos tartozásának elengedéséről sem. A frakcióvezető hangsúlyozta: Demszky hibásan gondolkozik, amikor azt várja, hogy a jelenlegi kormány egy év alatt mindent visszaad a fővárosnak, amit az Orbán-kormány elvett.
Hubert Béla ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a szocialista frakcióvezető által említett kormányzati támogatások örvendetesek ugyan, de az önkormányzati intézmények fenntartásához, működtetéséhez ezek nem jelentenek segítséget.
Mandur László, a fővárosi MSZP elnöke lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy a feszített központi költségvetés miatt nemcsak a fővárosnak, hanem a többi önkormányzatnak is figyelembe kell vennie, hogy a finanszírozási lehetőségek nem korlátlanok. Kérdésünkre elmondta, nem érti, hogy Demszky miért fogalmazott ilyen élesen, de szerinte ezzel csak tárgyalási pozícióit rontja a kormány-nyal szemben. Egyes vélemények szerint nyilatkozatával Demszky a kerületekkel való forrásmegosztási vitájában a kormányra akarja hárítani a felelősséget.
Talán nem véletlen, hogy Demszky kijelentése, és az azt követő vita után vetette fel újból Medgyessy Péter miniszterelnök az előrehozott választások lehetőségét. Mint mondta, a 2004-es uniós csatlakozás után elképzelhető, hogy "egy új országgyűlési választással a kormány bizalmat kér munkájának folytatásához". Ez a lépés nyilvánvalóan hátrányosan érintené az SZDSZ-t, amely jelenleg nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Ki fizeti a révészt?