hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Embercsempészet olcsón

2002. 11. 18.
A Magyar Határőrség bűnügyi felderítő szolgálata az elmúlt héten csapott le egy hazánkban működő embercsempész bandára. Ez az első eset, hogy egy teljes hálózatot – "az elejétől a végéig" – egyszerre sikerült felgöngyölíteni.  Sophian Algériából menekült el, az ottani államhatalom üldözése elől – legalábbis ezt magyarázza kézzel-lábbal és némi angolsággal a Kiskunhalasi határőr-igazgatóság fogdáján. Történetét némi kétkedéssel fogadják. A fiatal fiú Jugoszlávia felől, a zöldhatáron keresztül érkezett hazánkba, és valószínűleg a nyugati országhatáron át távozott volna, ha a határőrök nem fülelik le. Mint mondja, az őt segítő szerb csempészeknek mintegy ötezer dollárt fizetett. Sophian jelenleg az egyik menekültszállás lakója, várja, hogy menkültstátusi kérelmét elbírálják. Esete nem egyedülálló: Magyarországon évente 8-9 ezer illegális bevándorló ellen indul eljárás, és ezek többsége határsértő módon érkezik hazánkba. Nagy részük afgán és iraki származású – vagy a kedvezőbb fogadtatás reményében annak vallják magukat –, de akadnak közöttük bangladesiek, kurdok, kínaiak, tunéziaiak, vietnamiak vagy albánok is. Többségük Jugoszlávia felől érkezik Magyarországra, de az ukrán–magyar, illetve a román–magyar limesnél szolgálatot teljesítő határőröknek is akad migrációs ügyük elég. 



Menekültek egy ideiglenes szálláson Fotó: Archív

Mint Orodán Sándor alezredes, a határőrség szóvivője mondja, a nagyobb válságkörzetekből – Afganisztánból, Irakból vagy valamelyik afrikai országból – induló menekültek útját nemzetközi bűnözői csoportok szervezik, irányítják – minimális kockázattal. Ugyanis az embercsempészek, például a drogfutárokkal ellentétben, az egyes országok határait nemigen lépik át, hanem csak az irányt mutatják meg a migránsoknak, mondván: "az ott már Németország" – miközben előfordul, hogy még csak a jugoszláv–magyar határon járnak. A határőrség információi szerint a nyugatra tartó menekültek egyik "gyűjtőhelye" Isztambulban van; az embercsempész csoportok onnan szállítják – úti cél és anyagi lehetőségek szerint – tovább őket. Ami az útiköltséget illeti, a csempészek "szakaszjegyekben" gondolkodnak: például Afganisztánból az isztambuli gyűjtőállomásig 1500-2000 dollárt kell fizetni, Isztambultól Magyarországig még egyszer ennyit, és így tovább. Előfordul, hogy amennyiben a "kuncsaft" nem fizet, visszaszállítják a határ túlsó oldalára.

Orodán Sándor mindehhez hozzáteszi: "Az embercsempészet az európai szervezett bűnözés húzóágazatává vált az elmúlt években, vagyis a fegyver- és drogkereskedelemhez hasonlóan ebben az »iparágban« is dollármilliárdok mozognak. Magyarországon is egyre többen ismerik fel ezt." A szóvivő szerint az itt működő csoportok a nemzetközi árfolyamhoz képest olcsón, de viszonylag nagyobb kockázattal dolgoznak. Lebukás esetén ugyanis legalább két-három, maximum pedig tizenhat év szabadságvesztésre ítélhetők.

A Határőrség Központi Nyomozó Osztálya a múlt héten nem először csapott le hazánkban működő szervezett embercsempész csoportra, de ez volt az első alkalom, amikor egy teljes hálózatot – "az elejétől a végéig" – egyszerre sikerült felgöngyölíteni. Eddig huszonhárman kerültek előzetes letartóztatásba és a felderítés adatai szerint huszonnyolc alkalommal másfél száz külföldit, többségében kínaiakat csempésztek át, vagy próbáltak meg átcsempészni az osztrák–magyar határon, összesen több tízmillió forint érték? dollár ellenében. A határőrök szerint egy nemzetközi hálózat kiépítése volt folyamatban kínai, arab, török és magyar embercsempészek részvételével. Bőhm Róbert, a Soproni határőr-igazgatóság bűnügyi felderítő szolgálatának századosa a csoport tevékenységével kapcsolatba a Heteknek elmondta: "A szervezet tagjai elsősorban a debreceni menekültszálló lakói közül szerezték a kuncsaftjaikat. Az ottani »szervezők« először megegyeztek a külföldiekkel – a szállás lakóinak rendszeres kimenőjük van – az összeget (minimum kétezer dollár) és az útvonalat illetően, majd amikor a budapesti kapcsolataikon keresztül jelzést kaptak, különféle járművekkel a fővárosba szállították őket. Ott általában magánházaknál vagy panziókban pihentették őket néhány napig, amíg összejött a megfelelő létszám. A budapesti főszervező eközben felvette a kapcsolatot a Sopron környékén működő csempészekkel, majd leszállították oda a külföldieket. A szállító járm? előtt mindig haladt egy vagy kettő "előfutó" autó, amelyekből mobiltelefonon jelezték, ha rendőrségi vagy határőrségi ellenőrzés van az úton. A szállító ebben az esetben vagy megfordult, vagy félreállt. Sopron térségében helyi ismerettel rendelkező csempészek vették át a menekülteket. A megadott helyen egy gyalogos ember, a »sétáló« várta őket. Ő volt az, aki átvezette őket a határon gyalogosan, vagy az innenső oldalról megmutatta nekik, hol várja őket a továbbszállító, aki – szintén előfutóval – Bécsbe fuvarozta őket. Ezt követően a bécsi szervező felhívta a budapesti főnököt, hogy minden rendben van, sikerült az akció. Az illető ezt követően osztotta szét – az utóbbi időben egyszer? banki átutalással – a pénzt a csoport tagjai között."

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!