hetilap

A közéleti szerepet betölto személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvénytervezet – magyarán az új átvilágítási törvény – a politikai élet szereploi mellett nagyon tág kör, többek között szakszervezeti és egyházi vezetok, polgármesterek és vezeto újságírók érintettségét is vizsgálná. Mint ismeretes: nemcsak a III/III-as érintettséget, hanem a teljes III-as Focsoportfonökséggel, tehát az állampárti állambiztonsági szervezettel való kapcsolatot "ellenoriznék". Egy másik törvényjavaslat szerint pedig létrehoznának egy új levéltárat, amelybe összegyujtenék és kutathatóvá tennék a rendszerváltás elotti állambiztonsági iratokat. Az MSZP azonban szukítené az átvilágítandók körét, így például kihagynák az egyházi vezetoket, illetve az újságírók egy részét a "feketelistáról". Másrészt a szocialisták nem minden – a múlt rendszerben keletkezett – iratot adatnának át a titkosszolgálatoktól a létrehozandó levéltár számára. Tóth András szocialista országgyulési képviselo, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelo politikai államtitkára a szukítés szükségét azzal magyarázta lapunknak, hogy a Sólyom László által vezetett szakértoi bizottság is ezt javasolta alkotmányossági és racionális indokokból. Illetlenség lenne a kormány részérol – fogalmazott –, ha az általa felkért bizottság megállapításait nem venné figyelembe.

A titkosszolgálati dossziék kapcsán az államtitkár elmondta, hogy elsosorban azokat az iratokat tartja fontosnak átadni, amelyek közvetlenül az elnyomó feladatokról szólnak, példának okáért azok, amelyek az ellenzékiek megfigyelése, egyházak befolyásolása stb. kapcsán keletkeztek. A klasszikus hírszerzési, kémelhárító feladatok kapcsán keletkezett iratokat azonban nemzetbiztonsági érdek miatt nem helyezné el az új levéltárban, azaz nem tenné kutathatóvá. 

Hankó Faragó Miklós szabaddemokrata képviselo, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára megerosítette a nézeteltérés tényét. Mint a Heteknek mondta: több egyeztetésen is túl van már a két párt, de a végso megállapodás szerda estig nem született meg. Az SZDSZ például nem szeretné, hogy az egyházak képviseloinek átvilágítása – ahogy azt a többi parlamenti frakció akarná – kimaradjon a vizsgálandók körébol. "A 60/1994-es alkotmánybírósági határozat indoklásában az egyházi vezetok mint a közéletet formáló személyiségek példaként szerepelnek. Furcsa szituáció lenne, ha kihagynák ezt a kört" – érvelt Hankó Faragó Miklós. Emellett kifejtette, hogy az SZDSZ álláspontja szerint a rendszerváltás elotti állambiztonsági iratok teljes egészét – nagyon ritka kivétellel – egy irattárban kell elhelyezni. "Nyilván a két frakciónak kompromisszumot kell kötni, az eddigi tárgyalások errefelé haladtak. Megegyezésig módosító indítványokkal nyitva hagyjuk a törvényjavaslatot, amelyet majd megegyezés esetén kapcsolódó módosító javaslatokkal pontosítunk" – tette hozzá az államtitkár, aki szerint az elso ciklus kormányának és parlamentjének történelmi bune, hogy a kilencvenes évek elején nem rendezte ezt a kérdést. 

A jobboldali frakciók legfontosabb üzenete az átvilágítási törvények kapcsán az, hogy felelosségre vonnák az MSZMP KB és PB tagjait is. Demeter Ervin, a Fidesz képviseloje – ahogy lapunknak korábban nyilatkozta – olyan módosító indítványt nyújtott be, amely ellenorizné azt is, hogy a vizsgálat alá vont személyek tagjai voltak-e az MSZMP, illetve jogelodje Központi vagy Politikai Bizottságának, egy évnél hosszabb ideig függetlenített párttitkárként dolgoztak-e, illetve teljesíttek-e szolgálatot 1956–1957-ben karhatalmi alakulatban. Több ellenzéki politikus is azzal érvelt e mellett hogy a törvényjavaslatokból kimarad az a politikai döntéshozó kör, amely az elmúlt rendszerben a politikai piramis csúcsán állt.

A parlamenti vita során leghevesebben Wiener György szocialista képviselo támadta ezeket az érveléseket. Szerinte tudomásul kell venni, hogy a rendszerváltozást nem a magyarok harcolták ki, hanem nemzetközi folyamat eredménye volt. A folyamatok mögött álló nagyhatalmak pedig békés átmenetet akartak, ezért az alkotmányos kereteket így alkották meg. Az ellenzéki kerekasztalnál is ennek szellemében történtek a megállapodások. Az ennek megváltoztatására törekvo elképzelések az alapok megváltoztatását, azaz új rendszerváltást jelentenének. Ezt pedig az ellenzéknek elore, a választási kampányban meg kellett volna hirdetnie, illetve végrehajtásához kétharmados többséget kellett volna szereznie. 

Hankó Faragó Miklós a jobboldal javaslatáról lapunknak elmondta, hogy a törvény az állampárti rendszer titkos támogatóinak körét kívánja nyilvánosságra hozni, hiszen azon személyeknek a neve, akik nyilvánosan támogatták az elozo rendszert, a komolyabb könyvtárakban bárki számára hozzáférheto.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek