A kegyhelyre száguldó busz roncsai. Kegyetlen valóság Fotó: MTI
A zarándokok vasárnap reggel indultak el egy Varsóhoz közeli kis faluból, úti céljuk pedig a bosznia-hercegovinai katolikus kegyhely, Medjugorje volt. Az ötvenegy utas között több pedagógus, illetve gyermek is volt.
A busz – amelyet két megbízhatónak mondott sofőr felváltva vezetett – hétfőn, hajnali egy óra körül érkezett a Balatonkeresztúr és Balatonszentgyörgy közötti körforgalmú kereszteződésbe. A busz fékezés nélkül, mintegy nyolcvan kilométeres sebességgel hajtott bele a körforgalomba, ahol az útszegélyen megpattanva felborult, majd egy árkon átcsúszva a tetejére érkezve állt meg. A járm? teteje, illetve utastere szinte teljesen összenyomódott, a legszerencsésebbek azok voltak, akik a baleset közben kirepültek a buszból. Az utasok közül senki sem úszta meg ép bőrrel a történteket: tizenkilencen meghaltak, harminc-ketten pedig megsérültek. Az elhunytak között van az a sofőr is, aki éppen a járművet vezette.
Mint Vass Ferenctől, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől megtudtuk, egyelőre még tartanak a tanúkihallgatások, illetve a műszaki szakértői vizsgálatok. Mint mondta, az eddigi eredmények alapján a hároméves busz műszaki állapota megfelelő volt, illetve a fékeknél sem találtak – egyelőre – műszaki meghibásodást. A rendőrség egyébként tömegszerencsétlenség gondatlan okozása miatt indított nyomozást az ügyben ismeretlen tettes ellen. A fékek működőképességének kérdése azért is jelentős, mert az egyik túlélő több újságírónak is elmondta, hogy a baleset előtti pillanatokban a sofőr azt kiabálta, hogy nem fog a fék. Vass Ferenc kérdésünkre nem mondta el, hogy ezt a tanúvallomásban is rögzítették-e, de hangsúlyozta, hogy a vallomások között több ellentmondás is van.
Az mindenesetre biztos, hogy a sofőr nem a megfelelő sebességgel közeledett a kereszteződéshez, így részben ő is felelős lehetett a balesetért. A másik buszvezető jelenleg még nincs kihallgatható állapotban. A sérültek többségének állapota már stabilizálódott, néhányan közülük már haza is utaztak Lengyelországba.
A tragédia kapcsán többen felvetették, hogy újra kellene gondolni a buszok biztonságával kapcsolatos kérdéseket. A baleset során ugyanis nem történt volna ilyen súlyos tragédia – vélte például a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatója, Tóth János –, ha a járm? teteje nem papírvékonyságú alumíniumból készül.
A korábbi hasonló jelleg? baleseteket követően egyébként a tervezők szerették volna elérni, hogy a gyártók erősítsék meg a buszok tetejét, de ezt a cégek többsége azzal utasította el, hogy ilyen balesetek csak rossz utakon, rossz sofőrökkel fordulnak elő. Mint azt Finta László, az Ikarus buszok korábbi tervezője egy napilapnak nyilatkozva elmondta, ennek ellenére például Angliában és Magyarországon megerősített szabványok szerint készülnek a buszok.
Kovács Kázmér ügyvéd, az autós ügyek közismert jogi szakértője szerint, mint minden ilyen tragédiánál, most is első gondolat kell legyen, hogy a hasonló eseteket a jövőben miként lehet megelőzni. Példaként említette az egyes cabrio típusú gépkocsikba kifejlesztett biztonsági rendszert, amely a járm? borulása esetén megóvja az utasokat a súlyos sérülésektől. "A luxuscikkeknél természetesen könnyebben belefér a költségvetésbe a minél korszer?bb biztonságtechnika, a buszgyártásnál azonban erre nem mindig van fedezet" – mondta a szakértő, aki azonban hangsúlyozta, hogy a buszgyárat ebben az esetben nemigen lehet felelősségre vonni, ugyanis – a sajtóhírek szerint – a tragédiát elsősorban emberi felelőtlenség okozta. Kovács Kázmér ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy egyes buszgyártók a jövőben, okulva a hasonló esetekből, megerősített merevítéssel gyártják majd járműveiket, és erre építik reklámkampányaikat is. (Hetek)
2002. 07. 05. (VI/27)
