"Mivel kevesebb lesz a jelölt, egy-egy jelöltre százalékosan több szavazat jut, ezért könnyebben előfordulhat, hogy már az első fordulóban több helyen sikerül elérni a győzelemhez szükséges ötven százalékot meghaladó eredményt" – fejtegette a Heteknek Závecz Tibor. Véleménye szerint ez 5-12 helyen várható. Nagyjából ugyanígy ítélte meg az esélyeket Weiner György politológus, az MSZP országos választmányának elnökhelyettese, aki három és öt közé tette mindkét oldalról a biztos befutókat. Az első forduló sikere meghatározhatja a második forduló eredményét is. "Ha valamelyik nagy párt olyan győzelmi jelentést tud közzétenni az első forduló után, hogy a nagy ellenfélnél több listás szavazatot tudott megszerezni, és egyéni jelölteket is be tudott vinni már a parlamentbe, ezzel bizonytalanokat is szerezhet, de mozgósíthatja a lemaradt párt választóit is. Az utóbbira nagyobb az esély, tehát érdemes lesz elmenni a második fordulóra" – vezette le a várható folyamatokat a Szonda Ipsos kutatási igazgatója. A jobboldalon, amelyre vonatkozóan a Fidesz alaptörekvése, hogy egyetlen integ-ratív erővé váljon, már csak
a MIÉP zavarja a képet. Mivel e párt különféle bonyodalmakat okoz, nemzetközi szinten és belpolitikai téren egyaránt, különösen egy esetleges kormányalakítás környékén, egyszer?bb lenne, ha szavazóikat már eleve a Fidesz táborába lehetne vonni. Závecz Tibor szerint távolról sem véletlen, hogy egyre szaporodnak a markáns, populista megnyilvánulások a Fidesz vezető személyiségeitől. "Folyik a Fidesz részéről a MIÉP szavazóinak integrálása, próbálják magukhoz hívni a szavazótáborukat. Lenyelték a kisgazdapártot, az MDF-et, a KDNP-t. A kérdés az, Csurka Istvánnal is meg lehet-e tenni, amit Torgyán Józseffel vagy Dávid Ibolyával. Az adatok alapján úgy tűnik, a választások eredménye leginkább attól függ, hogy a jobboldal mennyire lesz tagolt vagy egységes" – állítja Závecz.
Az olyan kampányesemények, amelyek miatt a szavazóknak elmegy a kedvük a részvételtől, a Fidesznek okoznak nagyobb gondot. "Nem várható, hogy a Fidesz az MSZP-től szerez szavazatokat, vagy fordítva, de megtörténhet, hogy lesznek, akiknek elmegy a kedvük attól, hogy elmenjenek szavazni – ami a Fidesznek okoz nagyobb gondot, mert az nem annyira stabil és régóta erős szálakkal összekapcsolódó szavazótábor, mint az MSZP-é. Sokat tettek ugyan azért, hogy kialakuljanak az összekötő elemek, például az MSZP-ellenesség vagy az antikommunizmus, a »vagy ők, vagy mi« gondolata. Nehéz a feladatuk, mert egyszerre kénytelenek a MIÉP-eseket megszerezni és mérsékeltnek maradni."
Egyes szakértői vélemények szerint a MIÉP "meglepetésre" készül, tehát egyelőre nem válaszolnak a közvélemény-kutatóknak, a választásokra szeretnének előrukkolni egy nagyobb számú választói bázissal. Erre utalnak Csurka István kijelentései is. "Nem zárható ki, hogy a Fidesz és a MIÉP azt a taktikát dolgozza ki, hogy a MIÉP már az első fordulóban a Fidesz egyéni jelöltjére szavaztat" – mondta lapunknak Weiner György. Ha viszont a MIÉP szavazói már az első fordulóban átszavaznak a Fidesz jelöltjére, akkor nem tudnak a listás eredményüknek megfelelő számú képviselőt a parlamentbe juttatni.
A Szonda Ipsos kutatóigazgatója a mérési különbségeket a kampány eseményeivel magyarázza, amelyek hol ilyen, hol olyan irányba befolyásolják az embereket. "A Szonda február 2–12 között végzett méréseket, egy olyan időszakban, amikor az MSZP tett szert előnyre. Zajlott a hazaárulózás, a szlovákok is akkor jöttek elő a problémájukkal, belejátszott a bostoni út meg a nem túl jól sikerült vigadóbeli beszéd is, tehát éppen nem a Fidesznek állt a zászló. Két cég viszont az azt követő héten mért, amikor ezek már kezdtek kifutni, utána kezdődött a MIÉP és a furkósbot, és ezzel kapcsolatban a Fidesz sajtótájékoztatója, amely az MSZP-t és az SZDSZ-t vádolta a durva kampányért, vagyis kezdte visszahódítani a kommunikációs teret a Fidesz. Ha egy hírnek sikerül átmennie a közmédiába, ha RTL-es, TV2-s ügy lesz, akkor üt igazán, és akkor az már változtatni tud az emberek hozzáállásán" – fejtette ki a Szonda Ipsos kutatóigazgatója. Ezzel egyetértett Weiner György is, aki hozzátette: a jobboldal által szervezett eseménysorozat – amely különféle tüntetésekből állt, többek között a Köztársaság tér és a Terror Háza közötti felvonulásból – üzenete az ellenzékkel mint a nemzet ellenségével való leszámolás. "Ez megfélemlít, de mobilizáló hatása is lehet. Elrettentő lehet azok számára, akik attól félnek, hogy a MIÉP és a Fidesz túlfeszíti a húrt, és az események többé nem térnek vissza a békés kerékvágásba. Minden évben kialakul ez a hangulat az 56-os ünnepségek táján, október 23. és november 4. között – ez a hangulat érezhető most" – mondta az MSZP képviselője.
2002. 03. 01. (VI/9)
